Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

Az Egyesült Államok tíz legveszélyesebb vulkánja

2010.05.26.Admin
National Geographic Magyarország

Az Államok 169 geológialag aktív vulkánja közül 54 kapta meg az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) szerinti „magas kockázatú” vagy annál is veszélyesebb besorolást. A felmérés adatai az észlelt kitörések elemzésén és a vulkánok környezetében felbukkanó veszélyforrások számbavételén alapulnak.

A természet azonban bármikor átírhatja ezt a sorrendet. „Egy vulkán hosszú ideig lehet csendes és szunnyadó, és kiérdemelheti az alacsony kockázatú jelzőt” – mondta az USGS Vulkáni Kockázatok Program koordinátora. „De meg is lephetnek minket” – tette hozzá.

10. helyezett: az oregoni Kráter-tó
A régóta eltűnt Mazama Hegy vulkáncsoportja igazán meglepte az embereket, amikor 7700 évvel ezelőtt váratlanul kitört. Az elmúlt százezer évben ez volt a legnagyobb kitörés a Cascade-hegység területén. A kitörés során keletkezett 8 kilométer széles kráterben később összegyűlt a csapadékvíz, és így létrejött a mai Kráter-tó.

A kaldera a Mount St. Helens harminc évvel ezelőtti kitörésénél ötvenszer több magmakilövelléssel egybekötött robbanásban keletkezett, és az USGS szerint egyike az USA tíz legveszélyesebb vulkánjának.

„A rendszer önmagát merítette ki” – jelentette ki William Scott, az USGS Vancouver-ben lévő Cascade Vulkánok Megfigyelőállomásának geológusa. A szakember hozzátette, hogy az elkövetkező 5000 évben nem lesz több kitörése”.

9. helyezett: Redoubt-vulkán, Alaszka
Az Alaszkában található Redoubt tűzhányó legutóbbi kitörésére 2009-ben került sor. A vulkán magas kockázati besorolást kapott, mert nagyon közel található Anchorage városához, illetve annak nemzetközi repülőteréhez. A gépek által használt légifolyosó is pont a vulkán fölött halad át.

(

 1990. április 21-én készült kép az éppen kitörő Redoubtról (Fotó: R. Clucas/USGS/National Geographic)

1990. április 21-én készült kép az éppen kitörő Redoubtról (Fotó: R. Clucas/USGS/National Geographic)

A vulkán az 1989–1990 közti aktivitásakor sárlavinát és iszapárfolyamot indított el, amely a hegytől 35 kilométerre található öbölig meg sem állt.

A vulkánból kilökődő hamu 1989 decemberében egy Boeing 747-es hajtóművébe került, és leállított azt. Bár a személyzet a levegőben sikeresen újraindította a hajtóművet, az incidens hatása érezhető volt a mostani izlandi vulkánkitörés során légkörbe került hamu miatti légtérlezárások során tapasztalt túlzott elővigyázatosságban is.

8. helyezett: Mauna Loa, Hawaii
A Föld legnagyobb vulkánja, a Hawaii szigetén található Mauna Loa, az 1843-as első dokumentált aktivitása óta már 33-szor kitört, de 1984 óta tulajdonképpen teljesen inaktív.

A Hawaii-szigetek vulkanizmusa a csendes-óceáni kőzetlemezen belül, izoláltan jelentkezik. Ezt a jellegzetes tűzhányó-tevékenységet forró pont (hot spot) vulkanizmusnak nevezik. Ez esetben a nagy mélységből feltörő ún. gomolyáramlások átlyukasztják a kőzetlemezt. A kőzetlemez fokozatos tektonikus elvándorlásával pedig (mivel az áramlás helyben marad) egymás után sorakozó vulkánok illetve vulkáni szigetek keletkeznek.

 Lávakitörés a Mauna Loán (Fotó: Bill Custsinger/National Geographic)

Lávakitörés a Mauna Loán (Fotó: Bill Custsinger/National Geographic)

A Mauna Loából feltörő bazaltláva meglehetősen gyorsan folyik, és a hegy oldalán áramolva nagy távolságokra juthat el.

7. helyezett: a kaliforniai Lassen vulkáni központ
A Kaliforniában található Lassen-csúcs csak egyike a térségben található füstölgő tűzhányóknak.

„A következő kitörés nem biztos, hogy a Lassen-csúcson lesz” – nyiltkozta a helyi vulkánmegfigyelő központ egyik munkatársa, hozzátéve, hogy egy új tűzhányó kialakulása is lehetséges.

 Fotó: Priit Vesilind/National Geographic

Fotó: Priit Vesilind/National Geographic

A Lassen legutóbb 1915 és 1917 között tört ki. Mint a Mt. St. Helens 30 évvel ezelőtti kitörése, ez a kaliforniai robbanás is erdőpusztulást okozott, csak kisebb mértékben. Ezt megelőzően a tűzhányó a 17. század közepén lehetett aktív, ekkor alakult ki a Lassen-csúcstól 16 kilométerre lévő vulkáni tölcsér.

6. helyezett: South Sister, Oregon
A nagyon magas kockázati besorolású South Sister (Déli Nővér) nevű tűzhányóval együtt a Három Nővér uralta vulkáni terület mintegy 300 négyzetkilométert ölel föl az Oregon állambeli Bend nyugati részén.

A térségben bekövetkező vulkáni aktivitást nem biztos, hogy a három vulkáni csúcs – a Közép, a Déli és az Északi Nővér – valamelyike okozza majd. „Szinte mindenhol bekövetkezhet ebben a térségben” – fogalmaznak a szakértők.

 Fotó: Panoramic Stock/National Geographic

Fotó: Panoramic Stock/National Geographic

Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején, a Közép és Déli Nővér környékén a talaj torzulni, deformálódni kezdett. A vulkanológusok alapos megfigyelésnek vetették alá a 15 kilométer széles területet, amelyet „a Dudor” névvel illettek. A talaj deformitása a magma mozgására és felhalmozódására enged következtetni.

A Dudor azonban mára kisimult. A végén nem eredményezett kitörést, de bizonyítékként szolgálhat egy olyan folyamatra, ami egyszer ahhoz vezethet.

5. helyezett: Shasta-vulkán, Kalifornia
A több államon átívelő, de Kaliforniához tartozó Shasta-hegység tűzhányója több ezer ember otthona fölé emelkedik, ezzel érdemelte ki a nagyon kockázatos USGS besorolást.

 Fotó: James P. Blair/National Geographic

Fotó: James P. Blair/National Geographic

A Shasta környékén egy piroklasztikus ár – vulkánkitörést követő gyorsan áramló, forró gáz, hamu és kőzettörmelék – és egy hamuval keveredő sárfolyam a környékbeli városokat és az infrastruktúrát nagymértékben veszélyeztetné.

A tűzhányó a Csendes-óceánról is látható legutóbbi feljegyzett kitörésére 1786-ban került sor, amely nem volt igazán jelentős. Az Európából érkező telepesek ideje óta nem jegyeztek fel kitörést, de geológiai értelemben a vulkán elég gyakran mutat aktivitást.

4. helyezett: Mt. Hood, Oregon
A Mt. Hood azért számít veszélyes zónának, mert emberek élnek a tűzhányó oldalában, és az állam országútjai is itt haladnak át.

 Hegymászók a Mt. Hood oldalában (Fotó: Sam Abell/National Geographic)

Hegymászók a Mt. Hood oldalában (Fotó: Sam Abell/National Geographic)

A Hood az utolsó jégkorszakban nagyon aktív volt, az elmúlt 1500 évben is két jelentősebb kitörését dokumentálták, a legutolsóra az 1800-as években került sor. A Mt. Hood eddigi aktivitását úgy is lehet értelmezni, hogy a tűzhányó szunnyadó korszakának végéhez közeledik, és a jövőben néhány évszázadonként ki fog törni.

3. helyezett: Mt. Rainier, Washington
A Washington állambeli Rainier-vulkánt több hó és jég borítja, mint a Cascade-vonulat összes vulkánját egybevéve, ezért nagy az iszapár vagy a vulkáni sárlavina esélye a környéken. „Az iszapár olyan, mint a betonkeverő autóból kiömlő folyékony beton” – magyarázta Scott.

 Fotó: Barbra Kates/National Geographic

Fotó: Barbra Kates/National Geographic

A múltban a Mt. Rainierből származó iszapár egészen a több mint 100 kilométerre található Puget-tengerszorosig áradt. „Abban a térségben nagyon sok település található, s ez adja a Rainier magas kockázati besorolását” – fejtette ki Scott.

A Rainier-hegy tűzhányója minden 500-1000. évben jelentős aktivitást mutat, tette hozzá Scott – a legutóbbi nagy kitörése úgy 500 évvel ezelőtt lehetett. „Most viszont szunnyad”.

2. helyezett: a Mt. St. Helens, Washington
A Mt. St. Helens 30 évvel ezelőtti kitörése – (1980. május 18.) – az USA történetének legpusztítóbb és leginkább tanulmányozott és talán legjobban dokumentált vulkáni aktivitása volt.

 A Mt. St. Helens kitörése 1980. május 18-án (Fotó: Robert Krimmel/USGS/National Geographic)

A Mt. St. Helens kitörése 1980. május 18-án (Fotó: Robert Krimmel/USGS/National Geographic)

Az elmúlt tízezer évben a tűzhányó gyakrabban tört ki, mint a Cascade összes többi tűzhányója, és napjainkig is aktivitást mutat. Ezek a mostani kitörések nem érik el az 1980-as aktivitás szintjét, mert a hegy már összeomlott. Azonban nem kizárt, hogy egy gázokban gazdag magma töltet megmozdul, és ez új kitörési ciklushoz vezethet.

1. helyezett: Kilauea, Hawaii
A Kilauea azért kapta a veszélyes jelzőt, mert kitörése szinte bármikor várható. Ekkor a megolvadt magma lávafolyam helyett hamueső kíséretében nagyobb darabokban fog a felszínre törni.

 Fotó: Frans Lanting/National Geographic

Fotó: Frans Lanting/National Geographic

Ezt a folyamatot a vulkanológusok robbanékony aktivitási változónak hívják. Néha ezek szerényebb kitörések, máskor meg olyan erősek, mint a tűzoltó fecskendőből kiáramló vízsugár.

Kapcsolódó cikkek:

  • Fotó a St. Helens vulkán új lávatűjéről
  • Hawaii hatalmas vulkánja 1. rész
  • Hawaii hatalmas vulkánja 2. rész
  • Új élet sarjad a tüzes pokol helyén

  • Hozzászólások

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket