Rodosz éjszakai arca

Kinek ne lenne kedve egy mediterrán nyaralás folyamán a déli csillagos ég látványosságait is megcsodálni? A cikk Hipparkhosz, a nagy ókori csillagász otthona, Rodosz éjszakai arcát mutatja be.
A terület földrajzi elhelyezkedése kecsegtető, mivel a 36. szélességi kör szeli keresztül. Hazánknál nagyságrendileg 11 fokkal délebbre fekszik, így kedvező lehetőség nyílik a déli csillagképek megfigyelésére. A helyi idegenforgalmi médiumok évi háromszáz napsütéses napot hirdetnek, amely tavasztól őszig, hosszantartó szezont és derült eget ígér.
Hold-Vénusz együttállás a Mandraki-kikötő felett
A 2010-es év egyik leglátványosabb égi jelenségét a sziget fővárosának kikötőjéből élvezhettem, amely jelenleg az UNESCO Világörökségek listáján is szerepel. Valószínűleg ezen a helyen állhatott – az ókori világ hét csodájának egyike – a Rodoszi Kolosszus, amelyet egy földrengés döntött le a lábairól. A festői öböl bejáratát ma két őz őrzi. Az égitestek elhelyezkedése kísértetiesen emlékeztetett a 2008. Szilveszterén az Alpokból megfigyelt látványra .
Hamuszürke fény
Hosszabb fókusztávolsággal fényképezve szépen kirajzolódtak égi kísérőnkön a hamuszürke fény alakzatai is; szembetűnő kontraszt mutatkozott a holdi tengerek és fennsíkok között. Az éjszaka előrehaladtával a ragyogó Vénusz mellett lassan kigyúltak a fényesebb csillagok is.
Mediterrán naptánc
A sziget egyik fő idegenforgalmi központja Lindos, amelynek legfontosabb tájképi eleme neves athéni rokonával megegyező nevű akropolisz. Története a Kr. e. 4. századig nyúlik vissza. Kilométerekről látszó oszlopai tálcán kínálták a lehetőséget egy napkeltés kompozícióhoz, amely egy kristálytiszta légkörű reggelen szerencsésen meg is valósult.
A Tejútrendszer központja
Mivel Rodosz lakott területei főként a sziget északi részén tömörülnek, így a déli oldal fényszennyezéstől távoli helyeken kitűnő sötét éggel rendelkezik. Fantasztikus látvány a tengerből felkelő Tejút, amelynek központi része az Európából megszokottnál jóval magasabban látszik. Galaxisunk központja a Nyilas (Sagittarius) csillagképben található – ebbe az irányba mutat jelképesen a képen látható alak is.
Mély-ég csodák parti dűnék felett
A Tejút mély-ég objektumokban leggazdagabb területe szeli át az eget: távcsővel szemlélve ködök, halmazok sokasága fekszik előttünk. Az ég sötétségéről egy Sky Quality Meter használatával is megbizonyosodtam, amely az ég háttérfényességére jellemzően 21, 7 magnitúdó/négyzetívmásodperc érték közelében mutatott; ez európai viszonylatban is kiemelkedőnek mondható. Érdekes egybeesés, hogy a csillagok fényességének mérését szolgáló magnitúdó skálát a Rodoszon a Kr. e. 2. században dolgozó Hipparkhosz vezette be, aki a szabad szemmel látható csillagokat fényességük szerint hat fényrendbe sorolta.
Az Atlantis utolsó útja
A görög mondavilág rejtélyes elsüllyedt szigete támadt fel az Atlantis űrrepülőgép személyében, amely küldetésének utolsó útját teljesítette, mivel a NASA ez évben valószínűleg befejezi az üzemeltetését. A Mesanangros falu mellett található St. Nectarius kápolnát szemeltem ki megfigyelésére, amely menetrend szerint be is következett: a Nemzetközi Űrállomásra csatlakozott űrsikló szolid ívben vonult át felettünk. A látványt a Hold körül kialakult légköroptikai jelenség, a színes holdkoszorú tette felejthetetlenné. Május 28-án ez a felvétel volt a nap csillagászati képe a NASA-nál. Az űrjármű egyébként nem az elsüllyedt kontinensről kapta a nevét, hanem az RV Atlantis kutatóhajó után.
Fürdőzés holdfényben
A digitális csillagíves felvétel vendéglátóm tengerpartjáról készült; a magyar üzemeltetésű szálloda a napfény, vízi sportok, ókori romok szerelmesei mellett szeretettel várja a mediterrán csillagos ég kedvelőit is.
Kép és szöveg:
Ladányi Tamás
Ladanyi.csillagaszat.hu
www.twanight.org