Megdöbbentő az észak-atlanti hulladéktakaró
Korábban beszámoltunk arról, hogy a csendes-óceáni mellett az Atlanti-óceánban is kialakult egy nagy kiterjedésű szeméttakaró, amelynek látványa sokkolta a jelenséget vizsgáló kutatókat.
A négy francia kutató tavaly októberben indult útnak egy bretagne-i kikötőből kifejezetten azzal a szándékkal, hogy tanulmányozza az Atlanti-óceán felszínén úszó hulladékot. Az első hónapokban átlagosan napi négy-öt szemétdarabot láttak, áprilisban azonban valóságos tengeri szeméttelepet értek el a Sargasso-tengeren, a Bermuda-szigetek közelében.
„Tizenöt perc alatt több szemetet láttunk, mint addigi egész utunk alatt … Valóságos sokk volt, amikor a semmi közepén öt percenkét tíz-húsz kacatot láttunk” – emlékezet vissza Yann Geffriaud tengerészeti mérnök.
„A szemét 95 százaléka műanyag: fogkrémes tubus, spray, vizes palack… Valójában nem egy összefüggő műanyaghegyről van szó, hanem szétszóródott szemétről” – fejtette ki a szakember, aki egyben a Watch the Waste szervezet alapítója. Ez – mint nevében is benne van – arra buzdítja a hajósokat, hogy kövessék figyelemmel a tenger felszínén úszó hulladékot.
A francia csapat útjuk során hasonló tapasztalatokat szereztek, mint az amerikai Charles J. Moore, aki legutóbb két évvel ezelőtt hajózott be az úgynevezett nagy csendes-óceáni szemétfoltba, ami a Csendes-óceán északi medencéjének közepén található, s mintegy 100 millió tonna hulladékot tartalmaz, amely az utóbbi hatvan évben jött létre az ázsiai országok és az Egyesült Államok által az óceánba bocsátott műanyaghulladékokból. Moore 1997 óta vizsgálja az egyes becslések szerint Franciaország-méretű, mások szerint még nagyobb foltot, számos cikket is írt a témában, amelyek jelentős médiavisszhangot váltottak ki.
Az amerikai székhelyű Sea Education Association idén februárban számolt be egy hasonló méretű szemétfoltról az Atlanti-óceán északi részén. Az észak-atlanti szemétfolt névre keresztelt hulladékmező becslések szerint több száz kilométer átmérőjű, „sűrűsége” négyzetkilométerenként több mint 200 ezer szemétdarabra rúghat. A folt észak-déli irányban jelentős, mintegy 1600 kilométeres utat tesz meg periodikusan.
A műanyaghulladék egyes kutatások szerint a napnak, esőnek és más környezeti hatásoknak kitéve fokozatosan lebomlik a tengerekben, ezzel jelentősen károsítva az élővilágot. A még nem lebomlott hulladék is veszélyes az állatvilágra: évente tengeri madarak ezrei pusztulnak el azért, mert műanyagdarabkákat esznek meg, amelyek végül elzárják beleiket vagy megmérgezik őket.
Kapcsolódó cikkek:
Eltúlozták a madagaszkári zafírbányászat hatásait
A világ leginkább egyedi élővilágú szigetén az erdők pusztítása elképesztően súlyos a vadvilágra, élőlényekre nézve.
Ezért lehet olyan magas a Mount Everest
A bolygónk legmagasabb hegye mintegy 200 méterrel magasabb a Himalája többi nagy csúcsánál, kiderült, mi segíthette abban, hogy ilyen nagyra nőjön.
Égi jelenségek 2024. október második felében
Megint telihold lesz, aminek a potenciális üstökösészlelés miatt most kevésbé örülünk, lesz viszont együttállásunk is, és átállunk a téli időszámításra.
Bolygó létezését igazolták Barnard-csillag körül
A Barnard-csillag a Naphoz legközelebbi magányos csillag, 5,9 fényév távolságban van tőlünk.
A Ceres törpebolygó egykor óceánvilág lehetett
Az égitest fagyott kérgét több mint 90 százalékban vízjég alkotja ma is egy új kutatás alapján.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
