Tündöklő sziklák az Atlanti-óceánban
Az Izland és Skócia között, elhelyezkedő Feröer-szigeteken találhatók Európa legmagasabb óceánból kiálló sziklái, a világ egyik legkisebb fővárosa és talán legnagyobb madárpopulációja.
Írta: Túróczi Gábor
Fényképezte: Absalon Hansen
A Dániához tartozó szigetcsoportot kevesen ismerik Magyarországon, annak ellenére, hogy a skandináv régiónak egyre több hazai kalandor vág neki. Az egész ország olyan, mint az Északi-sark semmihez sem fogható frissességgel átitatott „előkertje”. A helyiek rendkívül összetartóak, de segítőkészek az idegenekkel szemben is.
A kék Atlanti-óceánból kiálló nagydarab sziklák, vattacukorszerű, hideg, sűrű állagú felhők közepette. Ez a látvány fogadja az ideérkezőt.
Aztán madarak tűnnek fel, főleg sirályok és a feröeriek nagy kedvence, a lunda, számos más faj kíséretében. És persze mindenhol birkák, akik annyira bozontosak, hogy ilyet szinte elképzelni sem lehet. Van belőlük fehér, fekete, barna, még cirmos is akad, de mind szőrös, mert biztos fázik, és megtanult akklimatizálódni az évszázadok során. Persze jól beleolvadnak a környezetbe, a mohás-zuzmós-füves-köves-kies tájba. Ha nem tudja az ember, hogy számíthat a felbukkanásukra – szó szerint bárhol! –, akkor észre sem venné a legtöbbet.
Az időjárás hideg és viharos itt, ahogy ez az Észak-Atlanti-óceán közepén csücsülő szigetektől általában elvárható. Talán csak a palackorrú delfineket, kékbálnákat, madársokaságot és a fölényben lévő birkákat nem zavarja mindez. Télen-nyáron hűvös van, 0 és mínusz 10 fok körül, sarki-óceáni széllel jól megküldve, és szinte mindennap érkezik csapadék, különböző halmazállapotokban. Persze vannak időjárási anomáliák is, hiszen ha példának okáért zuhog az eső, az nem jelenti azt, hogy öt perc múlva is fog, és általában a nap is úgy pattan ki a felhők közül, hogy szinte az ember szemének veri magát.
A szigetek fővárosa, Tórshavn talán a legkisebb főváros a világon, hiszen csupán 16 ezer lakosa van. Neve szabad fordításban annyit tesz: Thor kikötője.
A városka mindig is központi szerepre törekedett, amelyet egyébként az első viking településként tartanak nyilván a történelemben. Már a helyi parlament, a ting is itt ülésezett (a szót megtalálhatjuk a mai északi országok parlamentjeinek a nevében is). A város kialakulása nagyon egyszerű okra vezethető vissza: 999-ben létrejött itt egy piac, köré hamarosan város épült, hogy az ideérkező hittérítők ki tudják fejteni áldásos tevékenységüket. Ma a város kettős képet mutat: megtalálható benne a „szupermodern” negyed (múzeumok, boltok, diszkók, hangulatos kiskocsmák, konferenciatermek), de ha megnézzük Tórshavn fűvel benőtt tetejű házait, olyan érzésünk támad, mintha ezer évet ugrottunk volna vissza a történelemben.
Sűrű ködfelhő Gjógv fölött
A szigeteken kifogástalan minőségű aszfaltút vezet mindenhová, mert a helyiek telefurkálták az óceánt mindenféle alagúttal, és összekötötték a szigeteket a víz alatt. Így autóval is eljuthatunk bárhová, és persze elég gyorsan. Többé-kevésbé működik a tömegközlekedés (naponta jár egy busz), a sátorozást viszont nem tűrik a helyiek – talán mert a turisták zajosak, és sok szemetet hagynak maguk után.
Utóbbiaknak egyébként ajánlott megtekinteni Kirkjubourt, ami a Streymoy sziget déli részén található. A település inkább csak egy látványos romegyüttes, amely a középkorban a sziget püspöki központja volt. Legnagyobb épületmaradványa a Magnus-katedrális, amelyet a 13. században kezdtek el építeni, és azóta sem fejezték be (bár ma már inkább az állagmegóvással foglalatoskodnak). A közelben található a Szent Olav-templom, amelyet 1111-ben építettek névadója emlékére, aki a 9. században megalkotta Norvégia keresztény törvénykönyvét. A reformáció időszakáig az épület a szigetcsoport vallási központja volt.
Roykstovan egy kilencszáz éves tanyaház, tőzegtetővel, amely napjainkban farmmúzeumként várja a látogatóit. A házat egy véletlen folytán norvég fából építették, miután a tengeren egy norvég faszállító hajó elsüllyedt, és a rakományát az Észak- Atlanti-áramlat a közeli partra sodorta. A házat 18 generáción keresztül ugyanaz a család lakta.
Roykstovan; a 900 éves tanyaház
Eztán érdemes még ellátogatni Vágar szigetére, Bourba, hogy megtekintsük az itt található gyönyörű, ugyanakkor hátborzongató sárkányszigetet (Tindholmúr), de kihagyhatatlan élményt nyújt Gjógv és Tjornúvik is.
Túrázás Tjornúvik mellett
Forrás: Chili Magazin
Kapcsolódó cikk:
Műholdkép: A Feröer-szigetek
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
