Karsztos tájakon – Szlovénia legszebb karsztformái

A mészkőhegységek belsejében kialakult sokszor igen látványos jelenségek tudományos szakkifejezéseinek jó része Szlovéniából származik. Nem véletlenül. Talán érzékletes példa, hogy az alig 20 000 négyzetkilométernyi kiterjedésű délszláv országban több mint 6 000 karsztos barlang található. Az ország területe az elsők között volt, ahol a tudományos kutatók felfigyeltek azokra a képződményekre, amelyek létrejöttének feltétele a jól karsztosodó (oldódó) kőzet, mozgatórugói pedig azok a folyamatok (kőzetoldódás, erózió, barlangmélyülés, cseppkövek képződése, dolinák kialakulása stb.), amelyek alapvető feltétele a víz jelenléte. Szlovéniában pedig páratlanul étékes és látványos karsztformák találhatók.

A Szocsa folyó a vadvízi evezősök paradicsoma, karsztforrása pedig Észak-Szlovéniában turisták számára kevéssé ismert, de karsztmorfológiailag és tájképileg egyaránt nagyszerű látványosság.

A Dinaridák mészkőtömege számos barlangrendszert rejt magában. Legismertebb ezek közül a világhírű Postojnai barlang. Látványos cseppkövei, tágas termei, hosszú folyosói valóban csábítóak, bár igazából Postojna a világhírét annak köszönheti, hogy ez volt az egyik első cseppkőbarlang, amelyet a turisták számára kiépítettek és megnyitottak. A föld alatti út jelentős szakaszát barlangi vasúttal lehet megtenni.

A Predjamski Grad (Rablóvár) Postojna közvetlen közelében vadregényes környezetben, egy szép szurdokvölgy végében épült.

Fotó: National Geographic

A középkori vár mögött tekintélyes barlangrendszer húzódik. A vár bevehetetlen falain kívül rekedt ostromlók a kiéheztetéssel próbálták megadásra bírni a védőket, de azok a hátsó barlangfolyosókon keresztül a környező falvakból könnyűszerrel beszerezték az utánpótlást.

A legnagyobb és leghíresebb üreg a Skocjani barlang (régebbi, olasz nevén San Canziano), a „pokol kapuja”, amely Isteni színjátékának írásakor Dantét is megihlette, a Szlovén Karszt valószínűleg legfantasztikusabb képződménye, amely már a bejárat környékén lenyűgözi a látogatót. Ott található ugyanis az európai kontinens legmélyebb szakadéktöbre (150 méter), a Velike (Nagy) Dolina, melynek peremén kicsiny falu (Skocjan) házai egyensúlyoznak. A mélységben kanyargó Reka, Szlovénia egyik legnagyobb folyója, amely a felszín alá érve már Timavo névre hallgat, döbbenetes méretű üregrendszert hozott itt létre.

Forrás: National Geographic

A Föld leghatalmasabb barlangtermeit, a külsőbb és fölsőbb csöndes barlangszinteket (Tiha Jama), beljebb pedig a barlang 110 méter átlagmagasságú (!) főágát, az üvöltő vízeséseket, a változatos alakú és méretű, akár 25 méteres cseppköveket, tetaráta- (mésztufa) gátakat egy kb. 2 km hosszú kiépített turistaúton élvezhetik a látogatók, amely a több mint 40 km hosszúságú barlangnak csak külső, töredék része. A fő ág méretét a turistaúton is fölfoghatjuk, amikor egy hídon keresztül sem a fejünk fölött a barlang mennyezetét, sem pedig a barlang alján bömbölve zúgó Timavót nem látjuk, bárhogy világítunk. A barlang környéki erdőkben a közép-európai és alpesi növényekből álló flóra elképesztő fajgazdagságú. Az állatvilág képviselői közül a ritka havasi pocok és a barlangban áttelelő sziklamászó hajnalmadár érdemes említésre. Skocjan az európai barlangok között harmadmagával (a spanyolországi Altamira barlang és a magyarországi Aggteleki Karszt barlangjai mellett) az egyetemes Világörökség részét képezi.