Oroszország új űrközpontot épít

Vlagyimir Putyin miniszterelnök bejelentette, hogy a távol-keleti Amur Oblaszt régióban, Uglegorszk városától nem messze, a kínai határ közelében fogják felépíteni Oroszország új űrközpontját. A nagy volumenű építkezés hamarosan kezdetét veszi. A létesítménynek – a tervek szerint – már 2015-ben készen kell állnia az első próbakilövésekre, míg 2018-ban sor kerülhet az első embert szállító űrhajó indítására is.

Anatolij Perminov, a Roszkoszmosz, az Orosz Űrügynökség vezetőjének nyilatkozata szerint a tervezésben és a megvalósításban közel 30 ezer szakember közreműködésére számítanak. A beruházás költségei meghaladják a 800 millió dollárt (24, 7 milliárd rubel). A Vosztocsnijnak – azaz „keletinek” – keresztelt új űrrepülőtér jelentős mérföldkő lesz az orosz űrkutatás történetében. Egyrészt megszünteti Oroszország függőségét a Kazahsztánban található – még a szovjet időszakban felépült – Bajkonurtól, másrészt biztosíthatja az ország 21. századi űrkutatásának töretlen fejlődését.

Az új űrközpont méreteit tekintve jóval kisebb – mintegy 700 négyzetkilométeren fog elhelyezkedni – ugyanakkor funkcionalitását tekintve jóval összetettebb feladatokat fog ellátni, mint elődje. Az új generációs kilövőállomások mellett csúcstechnológiával felszerelt kiszolgáló- és kutatólétesítmények, kutatólaboratóriumok fogják az űrközpont sokoldalú igényeit kielégíteni. A Vosztocsnijnak alkalmasnak kell lennie bolygóközi repülések – különösen egy Mars expedíció-indítására is. A mérnökök a tervek szerint jövőre már el is kezdik a kozmodrom szerelő- és tesztelő helyszíneinek tervezését, míg a legfontosabb építési, összeszerelési munkálatok beindítását 2012-re tervezik. Az űrközpont működtetésének és fenntartásának finanszírozásában a nemzetközi űrkutatási együttműködés mellett fontos szerepet szánnak a magáncélú, üzleti alapú űrrepülésnek is. Ez lenne az első űrrepülőtér, amelyet civil és magánkezdeményezésekből épített űrjárművek is igénybe vehetnének, és biztosíthatná Oroszország űrrepülésének függetlenedését a nemzetközi űrprogramoktól.

Nagyhírű előd: Bajkonur
A bajkonuri űrrepülőteret (aely megtévesztésből nem a Bajkonur nevű település mellett épült) 1955-ben, még a szovjet időkben építették, teljes titoktartás közepette. Innen indították az első műholdat 1957. október 4-én (Szputnyik–1), majd ugyanebben az évben Szputnyik-2 (Lajka kutyával) és az első embert (Jurij Gagarinnal) a világűrbe 1961. április 12-én (Vosztok–1).

Bajkonurból indultak a Voszhod és Szojuz űrhajók (köztük a Szojuz-36-on Farkas Bertalan), valamint a bolygóközi űrszondák, az űrállomások és űrállomás-modulok, illetve 1988-ban a szovjet Burán űrrepülőgép. A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Bajkonur egy régi-új állam, Kazahsztán területére került. Hosszas tárgyalásokat követően 1995-ben Oroszország húsz évre bérbe vette az űrközpontot, a hozzá tartozó hatalmas, mintegy 6000 négyzetkilométeres területtel egyetemben.

A Nemzetközi Űrállomásra (ISS) induló Szojuz űrhajó kilövése Bajkonurban(Fotó: MTI)

Az utóbbi évtizedben innen indultak a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az orosz Progressz és Szojuz űrhajók. 2004-ben megkötötték Bajkonur 2050-ig történő bérlétéről szóló megállapodást. Oroszország évi 115 millió dollárt fizet az űrközpont használatáért. Megegyeztek abban is, hogy ezentúl Kazahsztán is bekapcsolódik az űrprogramba, és Bajkonurt a két ország közösen használja. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált az is, hogy az űrkomplexum jelentős fejlesztést és beruházást igényel, ha meg akarnak felelni az űrkutatás 21. századi kihívásainak. A modernizálás azonban aránytalanul nagy anyagi erőforrást igényel, így az utóbbi évtizedben rendszeresen hallani lehetett arról, hogy Oroszország új űrközpont létrehozását tervezi, amely sokkal olcsóbb és hatékonyabb lehet a kiöregedő és egyre drágább létesítménynél.

Irányváltás és önállósodás
A Vosztocsnij – amely jelentősen csökkentené Oroszország függőséget a kazahsztáni Bajkonur kilövőállomástól – megépítésének hivatalos bejelentése jelzi, hogy koncepcióváltás történt az orosz űrkutatás területén. Bár nyilatkozataikban hangsúlyozzák a nemzetközi összefogás fontosságát, nem felejtik el megemlíteni azt is, hogy a Nemzetközi Űrállomásban vállalt orosz rész 2015-re befejeződik. Jelen helyzetben –az amerikai űrsiklók nyugdíjba vonulását követően – a Szojuz és Progressz űrhajók jelenthetik majd szinte az egyetlen lehetőséget, hogy a Nemzetközi Űrállomással a kapcsolat továbbra is fenntartható legyen. Így az orosz űrkutatás könnyedén kivételes és újra központi helyzetbe kerülhet.

Megnőhet a Szojuz jelentősége… (Fotó: MTI)

Ennek megfelelően az orosz űrkutatás készül a következő feladataira. 2011 elején a Szojuz hordozó megkezdi szolgálatát az Európai Űrügynökség (ESA) francia-guyanai Kourou űrkikötőjében. Ezt követően a Phobos-Grunt orosz bolygóközi program keretében kínai űrszondát állítnak Mars körüli pályára. Figyelemreméltó, hogy Oroszország idén közel 100 milliárd rubelt költ űrkutatásra és a hozzá kapcsolódó tevékenységekre, beleértve a GLONASS (Globalnaja navigacionnaja szputnyikovaja szisztyema) – navigációs műholdrendszer kifejlesztését is, amely válasz az USA által üzemeltetett Global Positioning System (GPS)-re.

Ladányi László