Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Föld

Óriási meteorbecsapódások érték a Földet a 6. században?

2010.08.03.Admin
National Geographic Magyarország

Egy kutató szerint 1500 évvel ezelőtt egy a légkörben kettéhasadt hatalmas aszteroida vagy üstökös darabjai csapódhattak Ausztrália földjébe. A szakember úgy véli, megtalálta a lehetséges becsapódások krátereit.

A Carpentaria-öbölről készült műholdas mérések olyan apró tengerszint változásokat mutattak ki, amelyek a tengerfenékbe történő becsapódások nyomainak tekinthetők – derült ki Dallas Abbott, oceanográfus-geofizikus legfrissebb felméréséből. A műholdas adatok alapján az ütközés által létrejött két kráter közül az egyik kb. 18, a másik pedig kb. 12 kilométer széles lehetett. Abbott, a Columbia Egyetem Lamont-Doherty Földi Megfigyelőközpont vezetője úgy véli, hogy az öböl partja mentén sorakozó V-formájú homokdűnéket a becsapódás által előidézett cunami alakította ki. A szakember szerint ezek a dűnék olyanok, mint a nyilak, amelyek az eredetükre mutatnak. Ebben az esetben a dűnék az öböl egy pontjába futnak össze – ugyanoda, ahol Abbott a tengerfelszín bemélyedéseit megtalálta. Abbott állítása szerint az új felfedezés a legfrissebb nyom az I. sz. 536 és 545 közötti gabona betakarításokra nagy hatással lévő lehűlési periódust előidéző jelentős események sorában. Az elgondolás szerint a Carpentaria-öböl fölött nagy sebességgel a légkörbe került valamilyen szilárd anyag, ami nagy valószínűséggel idézhette elő bolygónk lehűlését, amely az Európából és Ázsiából származó fák évgyűrűjében hajszálpontosan kimutatható.

Ősi szemtanúk Az új kutatásokra alapozva Abbott úgy gondolja, hogy a két krátert egy, a Föld légkörébe érve kettéhasadt tárgy okozta. Ahhoz, hogy a laza üledékkel borított tengerfenékben ilyen nagy páros kráter képződjön, az eredeti tárgy a robbanás előtt legalább 600 méter átmérőjű kellett, hogy legyen – mondta. A területről származó kőzetminták szintén megerősítik a hatalmas erősségű becsapódás tényét, tette hozzá Abbott. A korábbi kutatások során gyűjtött minták apró, mágneses szferulákat tartalmaztak, amelyek valószínűleg a tárgy nagy erejű becsapódása során olvadtak ki és robbantak bele a légkörbe. Továbbá az Astronomy and Geophysics című szaklap egy 2004-ben megjelent cikke felveti, hogy az I. Sz. 500 körüli lehűlést talán egy Abbott által vélt méretű becsapódást követő porfelhő okozhatta.

 A korabeli sziklarajzok valószínűleg a becsapódás eseményét is megörökítették.

A korabeli sziklarajzok valószínűleg a becsapódás eseményét is megörökítették.

Még valószínűbb, hogy a becsapódásnak voltak szemtanúi: az őslakosok a térségben talált korabeli sziklarajzai nagy valószínűséggel megörökítették az eseményt, habár a leleteket vizsgáló kutatók eredményeik publikációban való megjelenéséig még nem kívántak részletekbe bocsátkozni a témában. Mégis, a kőből készült leletek tanulmányozásába be nem vont, a sydney-i Macquarie Egyetemen doktoráló Duane Hamacher nemrégen bebizonyította, hogy az ősi legendák, történetek jól felhasználhatók a kráterek lokalizálásához. „Ausztrália szerte számos példa található a bennszülött legendákban (spirituális népi mondákban) az égen megjelenő és a Földbe csapódó, halált és rombolást hozó tüzes csillagokról” – írta internetes naplójában Hamacher. [15396, jobb, A Hamacher által lokalizált impakt kráter a Google Earth műholdfelvételén „A leírások arra mutatnak, hogy az eseményeknek szemtanúi voltak, és nemcsak egyszerűen kitalálták azokat.” Még nem publikált kutatásaiban Hamacher egy egész sor ősi történetet, legendát dolgozott fel, és a Google Earth segítségével lokalizált egy 280 méter széles krátert az Ausztrália északi részén található Palm Valleyben. Túl sok a meteorbecsapódás? Néhány szakember szkeptikusan fogadta Abbott következtetéseit, amelyeket a kutató tavaly decemberben mutatott be San Franciscóban, az Amerikai Geofizikusok Egyesületének találkozóján. „Az egyik fő probléma a két különálló kráter megléte a Carpentaria-öbölben” – mondta Mark Boslough fizikus, az Új-Mexikói Albuquerque-ben működő Sandia Nemzeti Laboratórium munkatársa. Ha a Föld légkörébe érve egy nagyobb méretű anyag darabokra hullik, a törmelékei nagyon-nagyon közel lennének egymáshoz a becsapódáskor, mutatott rá. „Lényegében úgy viselkednének, mintha egyben maradtak volna, magában álló krátert hozva létre” – fejtette ki Boslough. A továbbiakban hozzátette, hogy Abbott és az informális „Holocén Becsapódás Munkacsoport” más tagjai több olyan impakt eseményre találtak bizonyítékot, mint amennyit a csillagászok lehetségesnek tartanak, hogy bekövetkeztek. Abbott és kollégái úgy vélik, hogy a holocén elején – 11 500 évvel ezelőtt – regisztrálható klímaváltozásokat tulajdonképpen meteorbecsapódások okozták, és ezért az ilyen nagyságú kozmikus ütközések sokkal gyakoribbak voltak abban az időben, mint ahogy korábban hitték.

 A csillagászok egy csoportja szerint a becsapódások gyakorisága nem egyezik az egyes kutatók által talált impakt események állítólagos bizonyítékainak számával.

A csillagászok egy csoportja szerint a becsapódások gyakorisága nem egyezik az egyes kutatók által talált impakt események állítólagos bizonyítékainak számával.

Boslough és más szakértők katalogizálták a Föld keringési pályáját keresztező aszteroidákat és egyéb testeket, és kiszámolták, milyen gyakran ütközhetnek bolygónkba ezek az égitestek. „Meglehetősen pontos adataink vannak a Föld körül keringő aszteroidák számáról és a becsapódásuk lehetséges gyakoriságáról, és a nagy számok (a munkacsoport által állított kráterek számát tekintve) nem kimondottan a csillagászok megfigyelésein alapulnak” – mondta el Boslough. „Nagyon nehéz elképzelni, honnan jöttek ezek a tárgyak, hogy még a csillagászok sem látták őket” – tette hozzá. A becsapódáselméletben kételkedők szerint valószínű, hogy a munkacsoport által talált kráterek vulkanikus eredetűek. „Abbott elismeri, hogy carpentariai kutatásai nem száz százsalékig bizonyítottak. De általában, állítja, „Egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy megmutathassuk, hogy számos becsapódás történt az elmúlt 10 ezer évben.” Forrás: Richard Lovett/National Geographic Kapcsolódó cikkek: Meteorit krátert fedeztek fel Ausztráliában a Google Earth segítségével
6. századi éhínség. Egy üstökös miatt?

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket