Veszélyben vannak a Föld folyói

Legalábbis jelentős részük. A világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a brit Nature oldalain megjelent tanulmány, amely figyelmeztet a problémára „címlapsztori” lett.
A hibás vízgazdálkodás és a környezetszennyezés következtében a világ folyóinak jelentős részét fenyegeti komoly veszély – figyelmeztetnek a tudósok. A nemzetközi kutatócsoport becslései szerint a világ lakosságának csaknem 80 százaléka – nagyjából ötmilliárd ember – olyan területen él, ahol komoly veszélyek fenyegetik a vízbiztonságot.
Egy összefoglaló térkép szerint jelentős veszélynek van kitéve az Egyesült Államok jó része – többek között a Mississippi vízgyűjtő területe –, csaknem egész Európa, továbbá India a Hindusztáni-alfölddel (Gangesz) és Kelet-Kína a Jangcével, vagy Délkelet-Ázsiában a Mekong, amely például a laoszi kormány nagyszabású gátépítési tervei miatt a legutóbbi időkben újra reflektorfénybe került. A folyókat érintő problémákról korábban a National Geographic Online is számos cikkben foglalkozott. A legkevésbé fenyegetett folyók Szibéria, Kanada és Alaszka egyes részein, az Amazonas vízgyűjtő területén és Észak-Ausztráliában találhatók. Az Amazonas, a Kongó és a Nílus egyes szakaszai csak kis veszélynek vannak kitéve. (Más kérdés, hogy például az Amazonas vízgyűjtőjén tervezett újabb óriásgát, ha megépül, mekkora ökológiai károkat fog okozni.) A rangos brit tudományos lap eheti számának címlapját is az aggasztó témának szentelte.
Zarándok fürdőzik Benáresznél a Gangeszben. India szent folyója mára az egyik legszennyezettebb vízfolyás a világon.
A tanulmány szerint a gazdasági növekedés a világon sok helyen a vízbiztonság rovására ment, például rosszul elhelyezett gátak révén, vagy a műtrágya, a rovarirtó szerek és más vegyszerek okozta környezetszennyezés következtében; a jellemző forgatókönyv szerint a gazdag országok ezután költséges technológiákkal próbálják enyhíteni a problémát, az azt kiváltó folyamatokat azonban többnyire nem érintik. A szerzők a folyók védelmének újragondolását sürgetik, különösen a még viszonylag kevéssé szennyezett fejlődő világbeli folyók esetében. Érvelésük szerint a veszélyek forrásánál kellene beavatkozni, ahelyett, hogy a tüneteket próbálják mérsékelni drága eszközökkel.
Gát a Mississippi alsó szakaszán. A folyó teljes keresztmetszetét elfoglaló létesítmények a szállított hordalék legnagyobb részét megfogják. A gátak jelentős mértékben megváltoztatták a folyó hidrológiai viszonyait.
A kutatók állításuk szerint az elsők, akik részletesen megvizsgálták a folyók fenyegetettségének mindkét aspektusát: az ivóvízbiztonságot és a biodiverzitás kérdését. „Az emberi vízbiztonságot és a biológiai sokféleséget fenyegető veszélyek általánosak” – hangsúlyozta Charles J. Vörösmarty, a New York-i Városi Egyetem kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője. A szerzőknek nincsenek illúzióik a közeljövőt illetően: „Figyelembe véve azt a fokozódó irányzatot, amely a fajok kihalását, a népességnövekedést, a klímaváltozást, a vízhasználatot és a fejlesztési nyomást jellemzi, azt mondhatjuk, hogy az édesvízi rendszerek fenyegetettsége jócskán kinyúlik majd a jövőbe”.
A Mekongban élő óriásharcsa csak egyike a délkelet-ázsiai óriásfolyam sok veszélyeztetett fajának. A laoszi kormány tervezett gátépítései végveszélybe sodorják a folyó biodiverzitását – és közvetve a folyó mentén élő milliók életét. A természetvédelmi szervezetek és a közvélemény tiltakozása ellenére azonban a kormány hajthatatlan a beruházás megvalósítását illetően.