Mérföldkő lesz-e a mexikói klímacsúcs?
A tavalyi koppenhágai konferencia (COP15) után november 29. és december 10. között Cancúnban rendezik meg a részes felek konferenciáját, azaz a COP16-ot. Ismét összegyűlnek a tárgyalópartnerek az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) égisze alatt, hogy megvitassák a klímaváltozással kapcsolatos globális kérdéseket. Tavaly nem sikerült elérni azt az igazságos, ambiciózus és jogilag is kötelező nemzetközi klíma-megállapodást, amelyre a világnak szüksége van. Helyette megszületett a „Koppenhágai Egyezség”, egy jogilag nem kötelező nyilatkozat, amit csupán tudomásul vettek a tárgyaló felek, így aligha szolgálhat a további tárgyalások kiindulópontjaként.
Bizonyos ügyek esetében, az előtárgyalások alkalmával már nagyjából sikerült megállapodni, ezek a REDD (az erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése), az adaptáció, az üvegházhatású gázok kibocsátási leltára és az intézményi kérdések. Fontos lenne azonban a nagyobb politikai kérdésekben is kompromisszumot elérni. Sajnos a 2010-es évközi tárgyalások során nem sikerült tisztázni ezeket a kritikus pontokat, és úgy tűnik az országok abban sem tudtak megegyezni, hogy mi a közös céljuk a cancúni csúcs kapcsán.
Továbbra is az a legvalószínűbb tehát, hogy a Rio+20 (A Riói egyezmény után 20 évvel megrendezésre kerülő Föld Csúcs), azaz 2012 előtt nem várható végleges, jogilag is kötelező megállapodás. Fontos azonban kiemelni, hogy még ha nem is Mexikóban születik meg a végső dokumentum, a tárgyalás fontos lépés az ehhez vezető úton.
A mexikói tárgyalások előkészítéseként a UNFCCC Kínában köztes találkozókat is tartott, ám a várt előrelépések elmaradtak, így a kormányok és egyéb résztvevők egyre kevesebb elvárást támasztanak a COP16-al szemben.
Ráadásul továbbra is hiányoznak az Egyesült Államok intézkedései az éghajlatváltozás problémáinak megoldására, ami óriási kihívást fog jelenteni a UNFCCC számára a tárgyalások előremozdítása során. Sok iparosodott ország ugyanis annak függvényében tesz saját vállalásokat, hogy mit ígér az USA. Folyamatosan zajlanak a belső viták Európában, Japánban és Ausztráliában is arról, hogy betartsák-e a mitigációs vállalásaikat. Az európai költségvetési krízis visszavetette a korábban a klímaproblémák megoldásában vezető szerepet vállalni akaró EU erőfeszítéseit, és nehézséget okoz a pótlólagos pénzügyi források bevonása terén is.
A cancúni csúcs a kormánytisztviselők tárgyalásaival kezdődik majd, amelyek az év közben megrendezett három köztes találkozó folytatásának tekinthetők. A tárgyalások második hetében a „magas szintű szegmens” megbeszéléseire kerül majd sor, ahol már környezetvédelmi és/vagy a klímaváltozással kapcsolatos ügyekért felelős miniszterek, és esetlegesen néhány kormányfő vesz majd részt.
A tavalyi nagy csalódás után mind a UNFCCC-nek mind a kormányoknak be kell majd bizonyítaniuk, hogy képesek vagyunk az éghajlatváltozás problémáira globális válaszokat adni, és ennek az UNFCCC a megfelelő platformja. Bár sokak véleménye szerint a jogilag is kötelező megállapodásra még mindenképpen legalább egy vagy két évet (COP17 és 18) kell várnunk, de ha a mostani csúcs ismét kudarccal zárul, az további jelentős késlekedést jelent, amelyet már semmiképpen nem engedhetünk meg.
 |
| |
A cancúni tárgyalásokkal szemben támasztott elvárásokat rendkívül óvatosan kell kezelni, hiszen a világ bizalma a nemzetközi klímapolitikai kérdések megoldásában erőteljesen megingott Koppenhágában, amit azóta még nem sikerült teljesen kiheverni. A helyzetet tovább súlyosbítják az IPCC-t ért kritikák is. A mexikói tárgyalásokat megelőző politikai egyeztetések, mint az UNFCCC köztes ülései, a finanszírozásért felelős munkacsoport (AGF) munkája, a G8 és G20 tanácskozásai nem vagy csak nagyon kevés sikerrel zárultak. Mindezeken kívül pedig sok ország, amely korábban aktívan támogatta a megállapodást ügyét, ma már sokkal óvatosabban kezeli ezt a kérdést.
Azon ügyek esetében, melyekről már az előtárgyalások alkalmával nagyjából sikerült megállapodni, mint a REDD (az erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése), az adaptáció, az üvegházhatású gázok kibocsátási leltára vagy az intézményi kérdések; elképzelhető, hogy a már elért eredményeket csupán átemelik majd az aktuális, végleges dokumentációba. Persze csak akkor, ha sikerül a nagyobb politikai kérdésekben kompromisszumot elérni. Sajnos a 2010-es évközi tárgyalások során nem sikerült tisztázni ezeket a kritikus pontokat, és úgy tűnik az országok abban sem tudtak megegyezni, hogy mi a közös céljuk a cancúni csúcs kapcsán.
Összességében tehát elmondható, hogy nem valószínű, hogy Cancúnban sikerül végleges megállapodásra jutni az egyes elemek tekintetében, annak ellenére, hogy a házigazda Mexikó a különféle kérdések egy csomagban történő kezelését és így egy átfogóbb megállapodás kialakítását igyekszik népszerűsíteni. Ez azt jelenti, hogy a különféle elemek mindegyikében fontos lenne előrelépni, a COP tárgyalássorozatokon egy-egy részt véglegesíteni, valamint meghatározni a határidőket, melyek mentén végül sikerül eljutni egy jogilag is kötelező megállapodáshoz. A házigazda kormány ráadásul úgy véli, hogy sikerülhet eredményeket elérni annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban továbbra sincs az éghajlatváltozással foglalkozó szabályozás. A jogi háttér tisztázatlansága dacára azonban bizonyos nemzeti vállalások beépíthetőek lennének a csomagba. Ez fontos lépés lenne a dél-afrikai, 2011-es COP17 előkészítésében, amely például tartalmazhatna egy megállapodást a folyamat (a megfelelő globális megállapodás eléréséhez vezető út) jogi struktúrájára vonatkozóan. Mindazonáltal továbbra is az a legvalószínűbb, hogy a Rio+20 (A Riói egyezmény után 20 évvel megrendezésre kerülő Föld Csúcs), azaz 2012 előtt nem várható végleges megállapodás.
Meg kell jegyezni, hogy a kétkedők a COP16-ot az UNFCCC és az egész nemzetközi klímapolitikai tárgyalások kudarcának fogják beállítani, hiszen várhatóan nem zárul majd új globális megállapodással. Fontos azonban kiemelni, hogy az ENSZ által alkalmazott eljárás továbbra is az egyetlen nemzetközi platform e kérdések megvitatására, így muszáj azt életben tartani és megfelelően működtetni.
|
| |
Kapcsolódó cikkek:
Eltúlozták a madagaszkári zafírbányászat hatásait
A világ leginkább egyedi élővilágú szigetén az erdők pusztítása elképesztően súlyos a vadvilágra, élőlényekre nézve.
Ezért lehet olyan magas a Mount Everest
A bolygónk legmagasabb hegye mintegy 200 méterrel magasabb a Himalája többi nagy csúcsánál, kiderült, mi segíthette abban, hogy ilyen nagyra nőjön.
Égi jelenségek 2024. október második felében
Megint telihold lesz, aminek a potenciális üstökösészlelés miatt most kevésbé örülünk, lesz viszont együttállásunk is, és átállunk a téli időszámításra.
Bolygó létezését igazolták Barnard-csillag körül
A Barnard-csillag a Naphoz legközelebbi magányos csillag, 5,9 fényév távolságban van tőlünk.
A Ceres törpebolygó egykor óceánvilág lehetett
Az égitest fagyott kérgét több mint 90 százalékban vízjég alkotja ma is egy új kutatás alapján.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
