Stefánia, Jakab2020. november 28., szombat
Föld

Mérföldkő lesz-e a mexikói klímacsúcs?

2010.11.25.Admin
National Geographic Magyarország

A tavalyi koppenhágai konferencia (COP15) után november 29. és december 10. között Cancúnban rendezik meg a részes felek konferenciáját, azaz a COP16-ot. Ismét összegyűlnek a tárgyalópartnerek az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) égisze alatt, hogy megvitassák a klímaváltozással kapcsolatos globális kérdéseket. Tavaly nem sikerült elérni azt az igazságos, ambiciózus és jogilag is kötelező nemzetközi klíma-megállapodást, amelyre a világnak szüksége van. Helyette megszületett a „Koppenhágai Egyezség”, egy jogilag nem kötelező nyilatkozat, amit csupán tudomásul vettek a tárgyaló felek, így aligha szolgálhat a további tárgyalások kiindulópontjaként.

Bizonyos ügyek esetében, az előtárgyalások alkalmával már nagyjából sikerült megállapodni, ezek a REDD (az erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése), az adaptáció, az üvegházhatású gázok kibocsátási leltára és az intézményi kérdések. Fontos lenne azonban a nagyobb politikai kérdésekben is kompromisszumot elérni. Sajnos a 2010-es évközi tárgyalások során nem sikerült tisztázni ezeket a kritikus pontokat, és úgy tűnik az országok abban sem tudtak megegyezni, hogy mi a közös céljuk a cancúni csúcs kapcsán.

Továbbra is az a legvalószínűbb tehát, hogy a Rio+20 (A Riói egyezmény után 20 évvel megrendezésre kerülő Föld Csúcs), azaz 2012 előtt nem várható végleges, jogilag is kötelező megállapodás. Fontos azonban kiemelni, hogy még ha nem is Mexikóban születik meg a végső dokumentum, a tárgyalás fontos lépés az ehhez vezető úton.

A mexikói tárgyalások előkészítéseként a UNFCCC Kínában köztes találkozókat is tartott, ám a várt előrelépések elmaradtak, így a kormányok és egyéb résztvevők egyre kevesebb elvárást támasztanak a COP16-al szemben.

Ráadásul továbbra is hiányoznak az Egyesült Államok intézkedései az éghajlatváltozás problémáinak megoldására, ami óriási kihívást fog jelenteni a UNFCCC számára a tárgyalások előremozdítása során. Sok iparosodott ország ugyanis annak függvényében tesz saját vállalásokat, hogy mit ígér az USA. Folyamatosan zajlanak a belső viták Európában, Japánban és Ausztráliában is arról, hogy betartsák-e a mitigációs vállalásaikat. Az európai költségvetési krízis visszavetette a korábban a klímaproblémák megoldásában vezető szerepet vállalni akaró EU erőfeszítéseit, és nehézséget okoz a pótlólagos pénzügyi források bevonása terén is.

A cancúni csúcs a kormánytisztviselők tárgyalásaival kezdődik majd, amelyek az év közben megrendezett három köztes találkozó folytatásának tekinthetők. A tárgyalások második hetében a „magas szintű szegmens” megbeszéléseire kerül majd sor, ahol már környezetvédelmi és/vagy a klímaváltozással kapcsolatos ügyekért felelős miniszterek, és esetlegesen néhány kormányfő vesz majd részt.

A tavalyi nagy csalódás után mind a UNFCCC-nek mind a kormányoknak be kell majd bizonyítaniuk, hogy képesek vagyunk az éghajlatváltozás problémáira globális válaszokat adni, és ennek az UNFCCC a megfelelő platformja. Bár sokak véleménye szerint a jogilag is kötelező megállapodásra még mindenképpen legalább egy vagy két évet (COP17 és 18) kell várnunk, de ha a mostani csúcs ismét kudarccal zárul, az további jelentős késlekedést jelent, amelyet már semmiképpen nem engedhetünk meg.

Szakpolitikai célok
  • Erőteljes politikai akarat, hogy sikerüljön megkötni a megállapodást a 2012-ben lejáró, első kiotói periódus végéig.
  • Jelentős előrelépés az új klíma-csomag kialakításában, így legalább két kulcstéma végleges rögzítése az alábbiak közül: REDD, adaptáció, finanszírozás, technológia, átláthatóság, alacsony szénkibocsátású operatív akciótervek.
  • Egy 2012-ig kidolgozandó, jogilag is kötelező megállapodást megalapozó stabil alap kialakítása a cancúni eredmények.
  • A cancúni tárgyalásokkal szemben támasztott elvárásokat rendkívül óvatosan kell kezelni, hiszen a világ bizalma a nemzetközi klímapolitikai kérdések megoldásában erőteljesen megingott Koppenhágában, amit azóta még nem sikerült teljesen kiheverni. A helyzetet tovább súlyosbítják az IPCC-t ért kritikák is. A mexikói tárgyalásokat megelőző politikai egyeztetések, mint az UNFCCC köztes ülései, a finanszírozásért felelős munkacsoport (AGF) munkája, a G8 és G20 tanácskozásai nem vagy csak nagyon kevés sikerrel zárultak. Mindezeken kívül pedig sok ország, amely korábban aktívan támogatta a megállapodást ügyét, ma már sokkal óvatosabban kezeli ezt a kérdést.

    Azon ügyek esetében, melyekről már az előtárgyalások alkalmával nagyjából sikerült megállapodni, mint a REDD (az erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése), az adaptáció, az üvegházhatású gázok kibocsátási leltára vagy az intézményi kérdések; elképzelhető, hogy a már elért eredményeket csupán átemelik majd az aktuális, végleges dokumentációba. Persze csak akkor, ha sikerül a nagyobb politikai kérdésekben kompromisszumot elérni. Sajnos a 2010-es évközi tárgyalások során nem sikerült tisztázni ezeket a kritikus pontokat, és úgy tűnik az országok abban sem tudtak megegyezni, hogy mi a közös céljuk a cancúni csúcs kapcsán.

    Összességében tehát elmondható, hogy nem valószínű, hogy Cancúnban sikerül végleges megállapodásra jutni az egyes elemek tekintetében, annak ellenére, hogy a házigazda Mexikó a különféle kérdések egy csomagban történő kezelését és így egy átfogóbb megállapodás kialakítását igyekszik népszerűsíteni. Ez azt jelenti, hogy a különféle elemek mindegyikében fontos lenne előrelépni, a COP tárgyalássorozatokon egy-egy részt véglegesíteni, valamint meghatározni a határidőket, melyek mentén végül sikerül eljutni egy jogilag is kötelező megállapodáshoz. A házigazda kormány ráadásul úgy véli, hogy sikerülhet eredményeket elérni annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban továbbra sincs az éghajlatváltozással foglalkozó szabályozás. A jogi háttér tisztázatlansága dacára azonban bizonyos nemzeti vállalások beépíthetőek lennének a csomagba. Ez fontos lépés lenne a dél-afrikai, 2011-es COP17 előkészítésében, amely például tartalmazhatna egy megállapodást a folyamat (a megfelelő globális megállapodás eléréséhez vezető út) jogi struktúrájára vonatkozóan. Mindazonáltal továbbra is az a legvalószínűbb, hogy a Rio+20 (A Riói egyezmény után 20 évvel megrendezésre kerülő Föld Csúcs), azaz 2012 előtt nem várható végleges megállapodás.

    Meg kell jegyezni, hogy a kétkedők a COP16-ot az UNFCCC és az egész nemzetközi klímapolitikai tárgyalások kudarcának fogják beállítani, hiszen várhatóan nem zárul majd új globális megállapodással. Fontos azonban kiemelni, hogy az ENSZ által alkalmazott eljárás továbbra is az egyetlen nemzetközi platform e kérdések megvitatására, így muszáj azt életben tartani és megfelelően működtetni.

    A WWF főbb üzenetei területekre bontva a klímacsúcsra
    Finanszírozás: A kormányoknak meg kell találniuk a klímafinanszírozás legmegfelelőbb, hosszú távon is biztosan működőképes pénzügyi forrásait, valamint minél előbb elérhetővé kell tenniük a gyors kezdőfinanszírozást a fejlődő országok számára, amelyre még Koppenhágában tettek ígéretet.

    Adaptáció: A kormányoknak véglegesíteniük kell az adaptációra vonatkozó elemeket, és fel kell állítaniuk egy adaptációs bizottságot a COP-on belül, valamint meg kell hozniuk az ehhez kapcsolódó szükséges pénzügyi döntéseket is.

    Alacsony szénigényű jövő: A kormányoknak meg kell találniuk azt az utat, amely elvezet egy alacsony szénigényű, tiszta energiákat alkalmazó jövőhöz.

    REDD: (az erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése) – A kormányoknak meg kell határozniuk egy célt az erdőirtások visszaszorításának érdekében, ezt érvényesíteniük kell a nemzeti tervekben/programokban, valamint biztosítaniuk kell a megfelelő szociális és környezeti garanciákat is bármely terv vagy program esetében.

    Gigatonna szakadék: A kormányoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy megszüntetik a végső célállapot és a jelenlegi kibocsátási szintek között tátongó szakadékot. Minden ilyen irányú intézkedésre valóban nagy hangsúlyt kell fektetni a szénmentes jövő elérése érdekében.

    Mérhető, jelenthető, ellenőrizhető (MRV): A klíma-megállapodás rendkívül fontos eleme az átláthatóság, melyre az országoknak nagy figyelmet kell fordítaniuk, beleértve a pénzügyi folyamatok átláthatóságát.

    WWF Magyarország

    Kapcsolódó cikkek:

  • Bízhatunk az előrelépésben a klímatárgyalásokon
  • Muszáj felgyorsítani a klímatárgyalásokat!
  • Politikai akarattal megvalósítható a klíma-finanszírozás

  • Hozzászólások

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

    A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

    Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

    Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

    Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

    A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket