Mozgásban az éjszaka
Az égi jelenségeket folyamatukban fényképezve, majd később felgyorsítva lejátszva rendkívül látványosan mutathatjuk be az égitestek mozgását
A megvalósításra egyre elterjedtebbé váló módszer a time-lapse technika, amelyet ez esetben gyorsított felvételként kell értelmezni. Számos megoldás kínálkozik erre, amelyet különböző formában előszeretettel alkalmaznak már régóta a filmgyártásban, videó- és fotótechnikában. Az alább közzétett, a Természettudományi Múzeumban a NaturArt fesztiválon debütált rövidfilm teljes egészében digitális tükörreflexes fényképezőgéppel készített képkockákból áll.
A videó full HD minőségű változata megtekinthető itt>>
Kizárólag hazai helyszíneken
A kizárólag hazai helyszíneken felvett anyag a táj és a csillagos ég együttes kompozíciójaként értelmezhető asztrotájképekből áll, amelyek rögzítése hozzávetőleg egy évet igényelt. Az alábbi sorokban egy áttekintést kívánunk nyújtani a munka tematikájáról.
Az éjszaka beköszöntét egy naplemente hivatott jelképezni, amely snitt 400 mm-es teleobjektívvel készült a márkói katolikus templomról. A hidegfront utáni letisztult légkörben központi csillagunk korongját egészen a horizontig nyomon lehet követni. Az alkonyat előrehaladta Tihanyban a Belső-tónál folytatódik; a nyugalmas vízfelszín felett egy elnyúlt, bolygók alkotta háromszög (Vénusz – Mars – Szaturnusz) nyugszik le a csónakok felett.
A dégi Festetics-kastély, a területén fekvő Park-tóval eszményi kiránduló helyszín, kiváltképp őszi időszakban, amikor beszínesednek a százéves fák lombjai. Erős holdfénynél hosszú expozíciós időt használva megelevenednek az éjszaka fakó színei, és szinte nappali megvilágításban tündököl a táj. A szolid fénnyel derített épület felett a Göncölszekér csillagívei húzódnak, amelynek közismert alakját könnyedén felfedezhetjük, ha az ívek kezdő vagy végpontjait szemléljük.
Később, a tó idilli szigetén fekvő Hollandi-ház a környező békés víztükörrel, fotogén alanyként szinte tálcán kínálta magát…
Tés, fennsík mivolta miatt, kiemelkedik a környezetéből, amely ködös időben az asztrofotózás hasznára válhat. Így történt ez a múlt évi Leonida meteorraj maximuma idején is, amikor fényes hullócsillagokat kívántam lencsevégre kapni. A sorozatfelvételből ugyan meglehetősen kevés meteor, de – a kulisszaként Helt-malommal – később egy szép snitt kerekedett. A közelben található Öskü, a méltán híres kerektemplomával egy tiszta légkörű holdfényes éjszakán vált fotós célponttá. Lásd első kép.
A Tapolcai-medence tanúhegyei tavaszi időszakban szinte kivirágoznak, amely talán a legszebb színkontrasztot a sárga repcével éri el. A Csobánc vulkánikus kúpja Gyulakeszi településének fényeivel húzódik a következő jelenet hátterében.
Oldalunk látogatói előtt bizonyára ismerősen sejlenek a taliándörögdi és a bakonyi tájelemek, amelyekről az augusztusi Perseida meteorraj időszakában már több írásban is beszámoltunk: Augusztusi hullócsillageső ; Hullócsillagok éjszakája volt
Miután a teliholdat eltakarta a sebesen vonuló felhőzet, lehetőségünk kerekedik a Tejút megpillantására is. Megfigyelhetjük mindezt a fényszennyezéstől távoli helyen fekvő Pisztrángos-tónál, a Bakony kiterjedt erdőségének kis gyöngyszeme felett, és a fenyves mentén pásztázó kamera segítségével.
A Veszprémi-fennsík magányos fája mellett lenyugvó, majd a Balaton víztükre felett felkelő Hold vöröses színét a vastag légréteg okozta, és tette látványossá. A videó záróakkordjának a Sümegi Vár mögé lebukó holdsarló szolgál, amely egyúttal sorozatfelvételként is értelmet nyert.
Magyar asztrotájképeink zenei kíséretére stílusosan magyar népzenét dolgozott fel a zeneszerző, hiszen ahogyan az égbolt, úgy a zene is mindenkié – utalva Kulin György és Kodály Zoltán szellemi örökségére.
Fotó és szöveg: Ladányi Tamás