Analemma, avagy Napunk éves járása
December 21-én, azaz a téli napfordulókor éri el legalacsonyabb pontját az úgynevezett analemma-görbe, amely a Nap éves járását hivatott bemutatni.
Amennyiben az egész év folyamán egy helyről és mindig egy időpontban fényképezzük a Napot, úgy az égitest idő előre haladtával egyre magasabbra kerül, júniusban eléri tetőpontját, majd végül egy nyolcas alakzat rajzolódik ki az égen. Mindez – nagyon leegyszerűsítve – bolygónk Nap körüli keringésére és tengelyferdeségére vezethető vissza. A fotós az év folyamán összesen harminchat alkalommal készített sikeres felvételt, amelynek montázsa szemléletesen ábrázolja központi csillagunk éves járását. A kivitelezés 10 mm-es nagylátószögű optika, digitális tükörreflexes fényképezőgép és napfólia segítségével történt, továbbá gondos előzetes tervezést és összetett képfeldolgozást igényelt.
Ez az első közeli kép egy másik galaxis csillagáról
Az épp haldokló vörös óriáscsillag a Nagy Magellán-felhőben található, tőlünk mintegy 160 ezer fényév távolságra.
November asztrofotója: Tejút és a Három Nővér
A Dolomitok szimbolikus sziklaformációja felett megjelenő csillagok és üstökös látványa: megfizethetetlen.
Új elmélet született a Mars holdjainak keletkezéséről
A Mars két szokatlanul apró holdja létrejöttéről számos elképzelés volt már eddig is, most szuperszámítógép segítségével dolgoztak ki egy új elméletet.
Bepillanthatunk a Hold túloldalának vulkanizmusába
A kínai Csang’o-6 szonda kőzetmintái arról árulkodnak, hogy 4,2 és 2,8 milliárd éve is aktív vulkanizmus zajlott a Hold túlsó oldalán.
Égi jelenségek 2024. december első felében
Újholddal majd alkonyi sarlóval kezdődik, teliholddal végződik az időszak, itt az év legjobb meteorraja is, de erős holdfényben, intim közelségbe kerül a Hold és a Fiastyúk, közelednek a leghosszabb éjszakák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
