Vízhiány fenyegeti a Föld mezőgazdaságát
A Worldwatch Institute szerint súlyos válság fenyegeti a mezőgazdaságot, ami a legnagyobb vízfogyasztónak számít a világon. A vízkészletek világszerte csökkenőben vannak, miközben az agrártevékenység jelentős mennyiségű üvegházgázt termel.
A klimatológiával, energetikával, mezőgazdasággal és a zöld gazdasággal foglalkozó kutatóintézet jelentése szerint az élelmiszertermelésbe és a vízügybe való beruházások valóságos forradalmára van szükség ahhoz, hogy elkerülhető legyen a készletek hosszú távon fenyegető kimerülése. „A mezőgazdaság ma ismert formájában válságban van” – emelik ki a szakemberek a State of the World 2011 (A világ állapota 2011) című kiadványban.
A szerzők szerint az eddigi kutatások alapján világos, hogy az élelmiszertermelés növekedése önmagában nem elegendő az éhezés felszámolásához: 1980 és 2009 között közel 55 százalékkal bővült a globális árpa-, kukorica-, köles-, zab-, rizs-, rozs-, cirok- és búzatermelés, miközben tovább nőtt az éhezők száma, és az országok élelmiszer-önellátási képessége is romlott.
A jelentés következtetése szerint a fejlődő országoknak még nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a kisléptékű és kevésbé intenzív mezőgazdaság fejlesztésére, ezzel ugyanis csökkenthetnék függőségüket az élelmiszerimporttól és a nemzetközi piacoktól. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kistermelők kulcsszerepet játszhatnak a jelenleg mintegy egymilliárd éhező élelmezésében.
A washingtoni székhelyű Worldwatch Institute 2004 óta minden évben megjelenteti A világ állapota című kiadványát, amelyben éves értékelését adja a globális szintű, akut környezeti kihívásoknak, valamint innovatív lehetőségeket és gyakorlatokat vázol kezelésükre. A köteteket magyarul a Föld Napja Alapítvány adja ki A világ helyezete… címmel.
„Figyelemreméltó fejlemény, hogy a kormányok a mezőgazdaság sokévi mellőzése után most újra beruháznak az ágazatba, és elsőbbséget biztosítanak a kistermelőknek … Felismerik a nők, az infrastruktúra, a biztonsági hálók és a helyi piacok fontos szerepét … Mindez hatalmas potenciált jelent az éhezés felszámolásában” – érvelnek a tanulmányban.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a 2050-re akár 40 százalékkal is bővülő világnépesség, valamint a folytatódó gazdasági növekedés erősen fokozza majd az élelmiszer – azon belül a hús – valamint a takarmány és a rostnövények iránti keresletet, így a kormányoknak sürgősen meg kell hozniuk a reformokat, hogy felkészülhessenek ezekre a változásokra.
MTI