Láthatatlan galaxis a Tejút szomszédságában

Fotó: Wally Pacholka/TWAN/National Geographic

Az, hogy a Galaxy-X – ahogyan ezt a bizonyítottan létező tömeget elkeresztelték – láthatatlan, leginkább attól van, hogy az a törpe-galaxisok közé sorolható, és kevésbé attól, hogy köd alakban helyezkedik el, vagy pedig mert nagy mennyiségű sötét anyaggal lenne beborítva – véli Sukanya Chakrabarti csillagász.

Az a sötét tömeg, amely a tudósok véleménye szerint az Univerzum tömegének mintegy 80 százalékát alkotja, láthatatlan anyagból áll, és létezése csak a gravitációs vonzása alapján érzékelhető.

Chakrabarti, a Kaliforniai Berkeleyi Egyetem munkatársa egy 160 évvel ezelőtt már alkalmazott, az Uránusz pályáján okozott gravitációs kilengés alapján a Neptunusz létezését mgjósló eljáráshoz hasonló technikát fejlesztett ki. A mi Tejútrendszerünk határain lévő gázoknál okozott gravitációs proturbanciák (zavarok) alapján Chakrabarti arra a következtetésre jutott, hogy mintegy 260 ezer fényévnyi távolságban kell, hogy létezzen egy ez ideig ismeretlen törpe galaxis.

„A Galaxy-X, amelynek becsült tömege a Tejút tömegének csak egy százalékára tehető, a Tejútrendszernek még így is a harmadik legnagyobb mellékgalaxisa” – fejtette ki Chakrabarti. A két Magellan egyenként tízszer akkora, minta G-X.

Ha létezik a Galaxy-X, nem valószínű, hogy teljes egészében sötét anyagból áll. Chakrabarti szerint a halvány csillagoknak valamelyest fényleniük kell. „Elegendő fényt kell, hogy kibocsássanak az atmoszférába, hogy láthatóak legyenek, és  most, hogy már tudunk a létezésükről, meglássuk őket” – fogalmazott. A szakember azt is hozzátette, hogy annak oka, hogy eddig még nem láttuk meg ezt a sötét galaxist, az, hogy a Tejút korongjával megegyező síkban helyezkedik el, és ez megzavarja a teleszkópokat.

A Galaxy-X alapvető problémát vet fel

„Amennyiben  a Galaxy-X létezését megerősítik, az nagy lépés lehet annak magyarárazta felé, hogy a nagy bumm után az Univerzum az ősanyagból hogyan kondenzálódott” – mondotta Chakrabarti. „A jelenlegi elmélet korrekt módon leírja az egyes különálló galaxisok eloszlását” – tette hozzá. Ez az elmélet azonban több száz törpegalaxis létezését is megjósolta a Tejútrendszer körül, és eleddig ezekből csak néhány tízet tudtunk megtalálni.

Ez az ún. „hiányzó szetellitek peroblámaköre”, ami – a kutató szerint – a csillagászat egyik alapproblémája.

Létezik még több sötét galaxis?

Chakrabarti szerint a Galaxy-X-ből könnyen eljutunk a G-Y és G-Z-hez. „Ez gyakorlatilag egy alapvetően új eljárás arra, hogy a sötét galaxisokat láthatókká tegyük” – mondta a kutatónő, hozzátéve, hogy az általa kifejlesztett eljárással a Tejút egy ezredrészénél kisebb méretű sötét galaxisokat is ki lehet mutatni

„Az új felfedezés mindenképpen hasznos annak a projektnek a számára, melynek célja az Univerzum távoli határain lévő sötét anyagnak a feltérképezése” – vélekedett David Pooley texasi csillagász, a kutatókat segítő privát jellegű Eureka Tudományos Program munkatársa. 

„A sötét anyaggal végzett mindezen vizsgálatok igazából már elindították a sötét anyag eloszlásának a feltérképezését” – magyarázta Pooley, aki egyébként nem volt tagja Chakrabarti csapatának. „Bármilyen ismeretanyag, amihez hozzájutunk, rendkívül fontos lesz a számunkra.”

Galaxy-X: Indul a kutatás

Amit ma a csillagászok tudnak, az az, hogy hol keressék a Galaxy-X-et, és Chakrabarti szerint meg is fogják azt találni, főleg, ha kutatásaikat a porfelhőn is áthaladó infravörös fénnyel végzik.

„Mondjuk, keresel egy halványan világító autót a ködben. Ha megközelítőleg tudod, merre keressed, nagyobb esélyed van rá, hogy meg is találod.” – példálózott Chakrabarti, aki reméli, hogy ő maga is végezhet majd kutatásokat a közeljövőben, és bízik benne, hogy eljön az idő, amikor egy nagyobb infravörös teleszkóphoz is hozzájuthat.

Kutatásai még akkor is új megvilágításba helyezik ezeket a sötét tömegeket, ha a Galaxy-X létezését nem tudják megerősíteni – jelentette ki. Az X hiánya azt jelentheti, hogy vannak ott egyéb olyan különleges dolgok, melyek miatt az eddigi számításokat gyakorlatilag ki lehet dobni – még az is lehet, hogy a Tejútrendszert körülvevő sötét anyag nem várt eloszlásával találjuk szemben magunkat.

Szöveg: Richard A. Lovett/National Geographic