Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

Idegen világok – döbbenetes távoli bolygók

National Geographic Magyarország

A Kepler űrtávcső Föld-típusú bolygók után kutat – úgy, hogy percenként készít felvételeket a Hattyú csillagképről. A Kepler feladata egyszerű: a célterület százezernyi csillaga között olyanokat keres, amelyek olykor elhalványodnak.

Ez ugyanis azt is jelentheti, hogy egy bolygó haladt el a csillag előtt, s így eltakarta a kibocsátott fényt. Olyan ez, mintha a világítótorony lámpása előtt elrepülő lepkék árnyait keresnénk! Az elhalványodás mértékéből és időtartamából aztán a kutatók megállapíthatják a bolygó méretét és a csillagtól való távolságát. Ez a technika rendkívül hatékony, és a Földnél kisebb bolygókat is fölfedezhetünk vele a Naphoz hasonló csillagok körül. Ám odakint, világűrben, a bolygók néha oly különösek, hogy meghaladják még a fantasztikus regények íróinak fantáziáját is.

 

A legelső
1995-ben Michel Mayor, svájci csillagász és csapata a Pegazus csillagkép tőlünk 50 fényévre lévő csillagait figyelte. Műszereik azonban valami szokatlant jeleztek. Egy „tántorgó” csillagot. Egy csillagot, amelynek ingadozott a sebessége! Vajon mi lehet elég erős ahhoz, hogy megzavarjon akkora égitestet, mint a mi Napunk? Nos, a mérési adatok szerint egy bolygó tömegvonzása. Mayorék bejelentése akkoriban megrázta a tudományos világot. Először találtak határozott bizonyítékot arra, hogy a távoli csillagok körül is létezhetnek bolygók.

Mayor felfedezettjét hivatalosan az 51 Pegasi b névre keresztelték, de Bellerophonnak is hívják a görög hős után, aki megszelídítette Pegazust, a szárnyas lovat. Ez a bolygó egy Jupiterhez hasonló gázóriás, csakhogy a Jupiternél nagyjából százszor közelebb van a csillagához: mindössze három-négy Nap-átmérőnyire. Tetejébe mindig ugyanazt az oldalát fordítja a csillag felé – pontosan úgy, ahogyan a Hold kering a Föld körül.

Ezt a teljesen újfajta bolygót, amely különbözik mindentől, amit a Naprendszerben eddig ismertünk, a kutatók forró Jupiter típusúnak nevezik. A Bellerophon 1995-ös felfedezése óta a csillagászok már több hasonló égitestet is találtak.

 

Mikor?

Idegen világok február 7-én, hétfőn 23:00-kor, a National Geographic Chanel műsorán.

„Forró Jupiterek”
2001-ben a Hubble űrtávcső is a Pegazus csillagképet vizsgálta. Geoff Marcy csillagász egy másik forró Jupitert fedezett fel, a Földtől 150 fényévnyire. Hivatalos neve HD209458-B, de egyesek a halál egyiptomi istene után Oziriszként emlegetik. Borzasztó név egy borzasztó helynek. 200-szor nagyobb tömegű, mint a Föld. S mivel ez a bolygó alig 6,5 millió kilométerre van a csillagától, nappali átlaghőmérséklete 1000 Celsius-fok fölött jár. Emiatt az Ozirisz másodpercenként 500 ezer tonnát veszít légköréből. Az elszökő hidrogén és hélium óriási felhőt hoz létre a bolygó körül, s a kutatók szerint a bolygó mögött ezért egy spirál alakú gázfelhő húzódhat. Az Ozirisz így páratlan lehetőséget nyújtott arra, hogy a csillagászok a Hubble teleszkóppal megállapítsák egy távoli (exo)bolygó légkörének összetételét. Nagy meglepetésre a Hubble több alapvető kémiai elem és vegyület jelenlétét igazolta, melyek az élet kialakulásához szükségesek: nátrium, szén-dioxid és oxigén. Ám az Ozirisz mégis túl forró ahhoz, hogy élet legyen rajta.

 

Bizarr világok
Geoff Marcy csillagász meglepő felfedezést tett a Hattyú csillagkép mintegy 70 fényévre található 16 Cygnus B csillaga körül keringő bolygóról. Elnyújtott pályája miatt az égitest hol eltávolodik csillagától, hol közel kerül hozzá. Mintha a Föld minden évben hol 30 százalékkal közelebb kerülne a Naphoz, hol pedig elröppenne a Mars mellett, egészen a Jupiterig,. Könnyű belátni, hogy ez döbbenetes éghajlati szélsőségekkel jár a bolygó felszínén.

 

 

De léteznek ennél bizarrabb idegen világok is! Képzeljünk el olyan bolygókat, melyeknek nincsen csillaguk, amely körül keringhetnének. A csillagászok ezeket a világokat planemóknak nevezik.

2003-ban a Skorpió csillagképben találták meg a különleges B1620-26 bolygót, amelyet általában nem hivatalos nevén Matuzsálemként emlegetnek. nem véletlenül kapta nevét a Biblia legidősebb embere után, mert 12 milliárd éves is elmúlt már. Hogy honnan tudjuk? Onnan, hogy a Naprendszerünkön kívüli csillagok többsége a galaxisunk korongjában helyezkedik el. Ez a világ azonban magasan a Tejút síkja fölött, egy közel tízezer ősi csillagból álló halmazban kering. A Matuzsálemnek két napja van. Ott tehát minden nap két hajnallal kezdődik, és két napnyugtával ér véget. És a Matuzsálem földjén két árnyékot vet minden tárgy.

 

 

Bolygó egy pulzár körül?
A kutatók kétlik, hogy a pulzárok körül bolygók keringhetnek. A tamáskodás oka, hogy amikor a pulzár születése előtt szupernóva lesz egy csillagból, olyan erős lökéshullám jön létre, hogy azt aligha élheti túl bármilyen bolygó. A Földtől mintegy 980 fényévre található Szűz csillagkép egyik pulzárában mégis valami zavarja a pulzár óraműpontos villogását. S csakis egy kísérő magyarázhatja zavar okát. 


Halva született bolygók
2007-ben a csillagászok az Északi Gemini óriástávcsővel furcsa felfedezést tettek a Földünktől mintegy 400 fényévre lévő Fiastyúk nyílthalmazban. A csillagkatalógus HD 23514 néven nyilvántartott csillagát egy óriási, fánk alakú gáz- és porfelhő veszi körül. A fánk közepén lévő csillag körülbelül százmillió éves, ami csillagászati értelemben csecsemőnek számít. Normál esetben itt fiatal bolygóknak kellene lenniük, de a két ős-égitest annyira megközelítette egymást, hogy az árapályerők tojás alakúvá torzították és szétszaggatták őket. Így jött létre a HD-23514 körül látható por- és törmelékfelhő. 


„Szuper-Földek”
Vannak bolygók, amelyek a Földünkre hasonlítanak, csak tízszer nagyobb a tömegük. E szuper-Földek két családba sorolhatók. Az egyik fajta többnyire sziklás, némi vízzel a felszínén, a másikon pedig végtelen óceánokat találunk. Ez utóbbira példa a Michel Mayor felfedezte Gliese 581c. Két másik társával együtt egy apró csillag körül kering a Mérleg csillagképben, tőlünk alig 20 fényévre. A Gliese 581c az ott található folyékony víz miatt érdekli nagyon a kutatókat. Szárazföldet sehol sem találni rajta, óceánjának fenekén pedig a nyomás eléri az egymillió atmoszférát is. Ennek hatására a víz úgynevezett „7-es jéggé” préselődik össze. S ez egyáltalán nem olyan, mint amit a hűtőben találunk! Vízmolekulái ugyanis rendezetten helyezkednek el.  


Szénbolygók
A szuper-Földek harmadik, nagyon ritka családja a szénbolygóké. Naprendszerünkben (és a környező csillagokban is) több az oxigén, mint szén. Színképelemzések szerint azonban a Galaxison kívül van olyan hely, ahol a szén a gyakoribb. S hogy milyennek festene le egy scifi-művész egy ilyen „szenes” világot? A reggeli égbolt bármilyen lehet, de biztosan nem kristálytiszta és kék. Talán sárga homály uralkodik, és fekete koromfelhők úsznak a légkörben. Lejjebb süllyedve felsejlenek a metán- vagy benzintartalmú tavak, az olajkutakhoz hasonlóan kellemetlen szagokat eregető, bugyborékoló fekete iszaptavak. A légkör is jobbára szénvegyületekből áll. Egyik nap benzoleső eshet, másnapra butánzápor jut…
A távoli csillagok körül keringő bolygókat azért nehéz észrevenni, mert erőtlen fényükkel láthatatlanok maradnak ragyogó csillaguk mellett. Számos egzotikus bolygó titka vár még Galaxis-szerte felfedezésre. A legfontosabb kérdés azonban örök: vajon melyikükön létez élet – még ha talán lényegében különbözik is attól, amit mi ismerünk?

 

Neg

Fotó: National Geographic Channel

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket