Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

Az egyiptomi zavargások hatása a globális olajpiacra

2011.02.10.Admin
National Geographic Magyarország

Évtizedek óta Egyiptomon keresztül vezet egy nagy olajszállítási útvonal, nem csoda, hogy az elmúlt hetekben a tüntetések közepette az olajárak világszerte, az utóbbi három év legmagasabb szintjét érték el. Az energiaipar szakértői azonban úgy vélik, hogy az igazi veszélyt nem a sivatagi vezetékek – a Szuezi csatorna és a Sumed csővezeték – elzárása jelentheti, hanem a kairói mozgolódások átterjedése a szomszédos országokra.

Kettétört olajtanker a Szuezi-csatornában   Fotó: MTI


„Az egész Arab világ feszülten figyeli, mi történik Egyiptomban,” – mondta el James Burkhard, az IHS CERA nemzetközi energetikai tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. Ezek az események egy újabb adalékul szolgálnak a világ legfontosabb olajtermelő régiójának, a Közel-Kelet problémáihoz”.

Az Ázsiában és Európában széles körben alkalmazott Brent-féle benchmark szerint a múlt héten az olaj hordónkénti ára 2008 óta először elérte a 100 US dollárt. Az Egyesült Államokban a hordónkénti benchmark ár a New York Mercantile Exchange-n 92 US dollár volt, ami a múlt héttől kissé kezdett visszaesni.

Minden, az olajárban emelkedést jelentő dollár, a gázolaj literenkénti árát kb. 0,6 %–kal emeli. Ezen kívül vannak még egyéb olyan piaci körülmények, amelyekért a fogyasztók fizetnek a kutaknál. Bloggers és néhány más szakértő is az olajválságnak arra a potenciális veszélyére koncentrál, amit a Szuezi-csatornának – ennek a 142 éves, emberalkotta, a Meditteráneumot a Vörös-tengerrel összekötő vízi útnak – a lezárása jelentene. Az energetikai szakemberek azonban azt mondják, hogy Egyiptomot az olajpiac vonatkozásában nem csak a szállítási útvonal miatt, hanem a politikai instabilitás egyik lehetséges kiindulópontjaként is számításba kell venni.

Történelmi olajszállítási útvonal
Egyiptom maga világviszonylatban nem egy nagy olajtermelő ország – a mintegy 80 milliónyi lakosság gyakorlatilag a teljes nemzeti olajtermelést elfogyasztja. A 193 kilométer hosszúságú Szuezi-csatorna viszont éveken át az olajszállítás alapvetően fontos útvonala volt.

Más volt a helyzet, amikor Anglia és Franciaország kiterjedt gyarmatbirodalmait kötötte össze: „1896-ban, a megnyitást követően a hajók még a szél segítségével szelték át a csatornát. 1948-ban azonban, amikor India függetlenné vált Nagy-Britanniától, a csatornának új szerepe lett: többé már nem egy birodalomnak, hanem az olajnak a fő szállítási útvonalává vált” – mondja Daniel Yergin, az IHS CERA társalapítója és elnöke a The Prize: The Epic Quest for Oil, Money and Power (A jutalom: az olaj a pénz és a hatalom nagy kérdése) című, Pulitzer díjas ipartörténeti munkájában. 1955-re már – írja Yergin – az olajszállítás a csatorna összes forgalmának mintegy kétharmadát tette ki. Stratégiai jelentősége robbantotta ki a szuezi válságot, amelynek során, miután1956-ban Gamal Abdel Nasser egyiptomi elnök kihirdette a csatorna Egyiptom állami tulajdonába vételét, Nagy Britannia, Franciaország és Izrael megtámadta az országot.

A krízis – részben a támadást ellenző Egyesült Államok nyomására, illetve az Egyesült Nemzetek békefenntartó erőfeszítései következtében – megoldódott. Az olajpiacra kifejtett hatása azonban azóta is érződik.

Az évek során az olajpiac az egyre nagyobb és nagyobb olajtankereket használt. Ezek a hajók már nem tudtak a csatornán átkelni, ehelyett kénytelenek voltak Afrika déli csücskének a magkerülésével egy 9700 kilométeres utat megtenni a nyugati piacokig. Az időveszteséget az egyre nagyobb szállítóhajók forgalomba állításával kompenzálták.

1967-ben, az Izrael és az arab államok között kirobbant, ún. Hatnapos Háború után a csatornát nyolc évre lezárták, ami, 12 milliárd US dollár, mai árfolyamon 49 milliárd dollárnyi hajózási többlet költséget vont maga után. Amint 1967-ben hozzáláttak a csatorna újbóli megnyitásához, a National Geographic beszámolt róla, hogy „a vízi úton hogyan halmozódtak fel a háború maradványaként a hatalmas salakhegyek, hogyan zárták azt el az elsüllyedt hajók a fel nem robbant lőszerkészletükkel, hogyan hagyta el több mint egymillió egyiptomi az otthonát, a part mentén menekülve, és hogyan terjedtek el a halálos betegségek.

A robbanóanyagok nagy részének eltávolítása után az egyiptomi hatóságok – legalább 100 ember életét követelő – próbálkozást tettek a csatorna mélyítésére szélesítésére, hogy az eredeti forgalom helyreálljon. Azzal viszont szembesülniük kellett, hogy a tankhajók olyan hatalmasok, hogy csak minden negyedik tud áthaladni a Szuezi-csatornán.
Napjainkban a csatornán áthaladó árunak már csak 16%-át teszi ki az olaj. Az elemzők úgy becsülik, hogy naponta majdnem egymillió hordónyi az az olaj mennyiség, ami észak felé áthalad a csatornán. A Sumed csővezeték, amely párhuzamosan fut a Szuezi-csatornával nagyobb, naponta mintegy egy- és kétmillió hordónyi mennyiséget szállít a Vörös-tengertől a Földközi-tenger irányába.

Az utóbbi pár évben a Szuezi-csatornán cseppfolyósított földgázt (LNG) szállítanak nagyobb mennyiségben.

Ami az olajat illeti, Burkhard, az IHS CERA szakértője megjegyezte, hogy a világ naponta 5 millió hordó fölös kapacitással rendelkezik. Szaúd-Arábia, a maga napi 3,5 – 4 millió hordós kitermelésével egy esetleges vezetékszakadás alkalmával egyedül is képes pótolni a Szuezi-csatornán és a Sumed vezetéken együtt szállított olajmennyiséget.

Egyiptomon keresztül további, napi 15 – 17 millió hordós olajszállítás is történik, hajókkal a Perzsa öbölben. Az USA Energetikai Információs Hivatala (EIA) azonban megjegyezte, hogy mind a vezetékes, mind a csatornán történő szállítás csökkenőfélben van. Az Afrika szarva környékén (Szomália) a kalózkodás és a gyenge biztonsági körülmények miatt néhány exportőr a biztonságos, hosszabb utat választja, és Dél-Afrikát megkerülve éri el a nyugati piacokat – említette meg az EIA.

Kevin Book, a Clearview Energy Partners LLC (Washington D.C) munkatársa, az egyes arab országokban fellángoló zavargásokat tartja nagy kockázatnak. Ezekben magas a munkanélküliség, alacsony az egy főre jutó GDP és az átlag életkor, gyenge a hadsereg. Book szerint még Jemenben lehet nagy a zavargások elterjedésének a kockázata. Az egyiptomi 6200 US dollár/fő GDP-vel szemben, Jemenben ez az érték, csak 2600 US dollár, és a munkanélküliségi ráta 35% – szemben az egyiptomi 10%-kal.

Noha Jemen sokkal kevesebb olajat termel, mint Egyiptom, az olajtranzit szempontjából fontos szerepe van a Bab el Mandabi szorosnál, ahol a Vörös-tenger találkozik az Adeni-öböllel. Book szerint a közlekedéssel szemben alkalmazott bárminemű kényszer nem vezet szükségszerűen az ellátás befagyasztáshoz, az olajárakat azonban bizonyára emelni fogja.

Fölmerül az a kérdés is, hogy a zavargások átterjedhetnek-e a monarchiákra és az emirátusokra, amelyek a Perzsa-öböl legnagyobb olajtermelési kapcsolatrendszerét alkotják. A legnagyobb olajtermelő országban, Szaúd-Arábiában 11 százalékos a munkanélküliség, nagyobb, mint Egyiptomban. Az egy főre jutó GDP a királyságban azonban négyszerese: 24200 US dollár. Paul Tossetti, a PEC Energy főmunkatársa szerint az olaj adta gazdagság a Szaúdi királyságban, az Arab Emirátusokban, Ománban, Katarban és Kuvaitban más és más formában jelentkezik a lakosságnál.

A PFC Energy véleménye szerint nem valószínű, hogy a zavargások átterjednének a közel-keleti olajkirályságokba, ez azonban nem jelenti azt, hogy kisebb helyi demonstrációk nem szerveződhetnek.

Marianne Lavelle

Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket