Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Föld

A körmendi földrengés és az eltemetett hegység

National Geographic Magyarország

A 2010. augusztus 27-én, helyi idő szerint 0 óra 30 perckor Körmend közelében kipattant egy 2,7-es intenzitású földrengés. Károkat és emberi sérüléseket nem okozott, viszont ember által érzékelhető földmozgást igen. Ez nem volt egyedi jelenség a területen, hiszen 1890 óta több, akár 5-ös intenzitású földrengést is észleltek. De mi is okozza a földrengéseket?

Távolban az eltemetett hegység kiemelkedő vonulata (Kőszegi-hegység) látható

 

Legtöbb esetben kialakulásuk vulkáni tevékenységhez vagy törésvonalakhoz kapcsolódnak. Esetünkben ez utóbbi játszott szerepet a körmendi földmozgás kialakulásában. Az egyes kőzettestekben, amik lehetnek kéreglemezek, vagy kisebb méretű, de tektonikai hatás alatt álló tömbök, a törések (tektonikus vonalak) mentén történő elmozdulások függőleges vagy vízszintes irányúak.

Legtöbbször mindkét irányú komponens részt vesz az elmozdulásban. Vízszintes mozgás legismertebb példája a San Franciscói Szent András-törésvonal, aminek aktivitása folytán utak, vasútvonalak, vagy egyéb vonalat alkotó létesítmények törnek meg.

 

Nincs kép

1. ábra

Függőleges elmozdulás tereplépcsőt, meredek peremet hoz létre a felszínben (ez látható az 1. ábrán, a kialakult völgyeket kitöltő vízfolyás megnevezésével), aminek egyik felén hegyek emelkedhetnek ki, míg a másik oldalán alföldi síkságok, medencék terülhetnek el. Az egymásnak feszülő kőzettestek egészen nagy erőhatást is el tudnak viselni mozdulatlanul. A felgyülemlő feszültség a szakítószilárdság megszűnéséig növekszik, mikor aztán a kőzettestek hirtelen elmozdulnak, a felszabaduló energia lökéshullámokat kelt, ezt érezzük mi földrengésnek.

Az Alpok és a Dunántúli-középhegység között húzódó területet legnagyobb részben a Pannon-tónak nevezett, 10 millió éve lefűződött és a negyedidőszakra visszahúzódó víztest laza üledékei alkotják. Ezekre azonban hatással vannak az alattuk elhelyezkedő, a tektonikus folyamatok miatt máig mozgásban levő kemény kőzetekből álló mélyszerkezeti egységek. Ezeket úgy kell elképzelni, mint az Alpok folytatását, amit betemetett a tavi üledék. Olyan ez, mint a dalmát vagy a görög szigetvilág, ahol a tenger alól ki-kibukkannak a hegységek magasabb vonulatai, vagy mint a felhő síkja fölé nyúló legmagasabb hegycsúcsok, amikről így eltakarva, nem is gondoljuk, hogy mekkora domborzati különbségeket rejtenek.

Az üledékre kihatnak a kemény kőzet mozgásai. Amint egy-egy mélyben fekvő törésvonal mentén nagyobb mértékű elmozdulás történik, a laza üledék tésztához hasonlatosan először nyúlik, majd mikor már nem képes további nyúlásra, kis mértékben megtörik (elhelyezkedésük a 2. ábrán láthatók).

 

2. ábra

 

Ennek eredményét mutatja a földrengés kipattanásának környékét bemutató ábrapár is. A 2. ábra egy felszínt bemutató domborzatmodell, ahol látszik, hogy nem teljesen sík a területet, kis mértékben feltöredezett egységet látunk. Ezt első pillantásra nem feltétlenül veszi észre az avatatlan szempár, hiszen a terület nyugati, osztrák oldala a vízfolyások által is szabdalt. Segítségül, fekete-fehér szaggatott vonallal jelöljük a törésvonalat jelentő meredek peremeket. (az 1. ábrán bemutatott törések helyzetét a), b)  betűvel itt is jelöltük).

 

Nincs kép

3. ábra

A 3. ábra ugyanazt a területet mutatja, azzal a különbséggel, hogy itt csak a kemény, hegységeket alkotó kőzet látható. A kemény aljzatot feltöredező, máig felfedezett vetőket fehér vonallal jelöltük. Látható, hogy Körmend alatt 3-4000 méter mélységben fekszik az aljzat, ami 30 km-re nyugatra már majdnem eléri a felszínt. Ez a Dél-burgenlandi küszöbnek hívott forma (magassága miatt zölddel színezett vonulat) viselkedik úgy, mint egy óriási eltemetett hegyvonulat. Északon a Vas-hegy és a Kőszegi-hegység formájában a felszínre is bukkan. A dél-burgenlandi küszöb és a Körmend alatti medence közötti további elmozdulás válthatta ki a földrengést. Ilyen helyzetet Magyarország többi részén is felfedezhetünk. A közelmúltban Oroszlánynál kipattant földrengés is egy adott törésvonal aktivitására vezethető vissza. Aggodalomra azonban semmi ok: ezek ritkák és gyengék, így nem kell katasztrófától tartanunk.

Arra, hogy az adott törésvonal mikor volt aktív, arra a földtudományok szakértői alapos vizsgálat után tudnak választ adni. Míg a felszínen látható (függőleges irányú) törésvonalakról annak két oldalának rétegeit vizsgálva tudunk információt kapni, addig az aljzatról csak különböző geofizikai módszerekkel, valamint fúrások elemzésével kaphatunk képet. Ez utóbbi aktivitását jórészt az elmúlt évmilliókra tudják a kutatók megmondani. Ehhez plusz információként járulnak hozzá a kipattanó földrengések, hiszen a jelenség azt sugallja, hogy „valami megmozdult odalenn”.

Kovács Gábor


Hozzászólások

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Egyre nagyobb veszélyt jelent a tengeri állatokra a műanyag

Nagy fenyegetést jelent a veszélyeztetett tengeri emlősökre és teknősökre az Egyesült Államok körüli vizek műanyag-szennyezettsége - olvasható az MTI hírei között.

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A klímaváltozással újabb betegségek érik el a vadvilágot

A vadvilágot érintő, paraziták által hordozott betegségek egyre északabbra fognak terjedni a bolygó melegedésével egy új tanulmány szerint - tette közzé az MTI.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket