Ekvinokcium
A tavaszi napéjegyenlőség időpontja ebben az évben is március 21-ére esett, amikor látványos naplemente köszöntötte a csillagászati tavasz kezdetét.
A nappal és az éjszaka egyformán hosszú ezen a jeles napon, és – amint azt a hosszú tél után már régóta vártuk – lassanként felmelegedéssel és a nappalok hosszabbodásával számolhatunk. Érdekesség, hogy ebben az évszázadban utoljára esik 21-ére a tavaszi ekvinokcium, ezentúl ugyanis a naptárkészítés és az égimechanikai törvények összehangolása miatt korábbi időpontokban várható.
Front utáni, letisztult időben követtem figyelemmel központi égitestünk lenyugvását, amelyhez – Márkó falu katolikus temploma mellé – ez alkalommal egy viszonylag ritka – egy légköroptikai jelenség, ún. naposzlop is társult. Kialakulását a légörben található lapkristályok felületéről visszaverődő fénynek tulajdoníthatjuk. A naposzlop szabad szemmel megfigyelve jóval a napkorong fölé nyúlt, valóban oszlopszerű jelenséget produkálva, amelyből a teleobjektívvel készült felvételbe az alsó, intenzív részt komponáltam bele.
Égi jelenségek 2025. május első felében
Hajnali és esti együttállásokat, meteorokat, teliholdat is láthatunk május elején.
Így falta fel bolygóját ez a csillag
A James Webb-űrteleszkóp felvételei alapján sikerült azonosítani a különleges és ritka folyamat részleteit.
Hol látható tejtenger a Földön?
A különös éjszakai fénylést a több száz éves tengerészeti feljegyzések is emlegetik, a modern korban műholdakról is megfigyelhető.
India lassabban melegszik, és nem értjük teljesen, hogy miért
Elképzelhető, hogy a légszennyezésnek köszönheti a szubkontinens ezt a lassabb melegedést, de más tényezők is beleszólhatnak.
39 százalékkal csökkent az ausztrál partok műanyagszennyezettsége
Egy, hat ausztrál nagyváros térségében végzett felmérés során jelentős javulást találtak, ám még így is túl sok a cigarettacsikk, a flakon, sörös és ételes doboz.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
