És mégis mozog a… Kárpát-medence

Míg a földrengések epizodikus, vagyis rendszertelenül előforduló mozgások, addig környezetünkben olyan régóta tartó mozgások is jelen vannak, amelyek emberi szemmel nem figyelhetők meg. Mostanra viszont olyan kutatási módszerek váltak elérhetővé, melyek nagy pontossággal meghatározzák a földfelszín függőleges illetve vízszintes irányú, nagyon lassú mozgását.

Geofizikai módszerekkel több ezer méter mélységig belátni a földfelszín alá, ahol az egyes rétegek futása is nyomon követhető. Körülbelül 10 millió évvel ezelőtt szigetelődött el a Kárpát-medence nagy részét borító hatalmas tó, a Pannon-tó a környező tengerektől, ennek folyamatos (kb. 5,5 millió évig tartó) visszahúzódása során vízszintes rétegek rakódtak le. Ha ma ezek a rétegek nem vízszintesen állnak, bizonyítékot szolgáltatnak arról, hogy a térszín a lerakódás óta dőlt, vagyis a terület egyik fele süllyedt, a másik emelkedett. Ha pedig a törésvonalak is kirajzolódnak ezeken az ún. szeizmikus szelvényeken, a kiemelkedés/lesüllyedés pontos határát is meg lehet állapítani.

A Kárpát-medence utóbbi 10 millió évben emelkedő és süllyedő területei

A Horváth Ferenc és munkatársai által alkalmazott geofizikai módszerek segítségével – az elmúlt 5 millió év, felszín alatti rétegekben is kimutatható változásai alapján – rajzolódik ki a kép, miszerint a Kárpátok, az Alpok és a középhegységek nagy része emelkedett, míg a Bécsi-medence, Kisalföld, Dráva-árok és az Alföld egyes részei pedig süllyedtek.

A jelenlegi mozgások mértékét nagy pontosságú GPS-es és szintezési módszerekkel évtizedeken keresztül mérték Joó István és munkatársai, aminek eredménye részletes képet ad a felszín változó mértékű emelkedéséről és süllyedéséről. Ez az eredmény a Dunántúl, az Északi-Kárpátok, a Duna-völgy és az Erdélyi-medence tekintetében lényegesen más képet mutat, mint az elmúlt 5 millió év mozgásai. Ennek oka nem csak az, hogy a süllyedések és emelkedések központjai idővel arrébb tolódtak, hanem számos más természetes és mesterséges folyamat is befolyásolja a mai felszín alakulását. A már említett Pannon-tó homokos, agyagos üledékei a nagyobb medencék területén nagy vastagságban rakódtak le, ami a rá nehezedő saját súlya alatt folyamatosan tömörödik (ilyenek az Erdélyi-medence és az Alföld). Emellett a vízkivétel és a nyersanyagok bányászata is okozhatja a felszín süllyedését.

A Kárpát-medence jelenleg emelkedő és süllyedő területei

Az a tény, miszerint az Alföld folyamatosan süllyed, míg hazánk fő vízlevezetőjét, a Kazán-szorost magába foglaló Déli-Kárpátok pedig emelkedik igaz, viszont a mozgások különbségének mértéke nem akkora, hogy aggodalomra okot adó hatalmas árvizeket okozzon. Ezen kívül a folyók a létrejövő különbségeket folyamatosan kiegyenlítik: a Kazán-szoros mélyül és szélesedik (erodálódik), míg a süllyedő területek a szállított hordalék által töltődnek fel.

Kovács Gábor