Az Atlantis utolsó útja
Az Atlantis űrrepülőgép 2011. július 21-én, csütörtökön délben érkezett vissza a Földre. Ezzel befejeződött a NASA három évtizedes, összesen 135 küldetést tartalmazó projektje. Egy sorozatfelvétellel a Nemzetközi Űrállomásra csatlakozott űrjárműről éppen akkor sikerült fotót készíteni, mikor elhalad a Nap előtt.
Fotó: Ladányi Tamás
2011 márciusában a Discovery, májusban az Endeavour átvonlása után az Atlantis repüléséről is sikeres hazai felvételek készültek. Az ISS-en dokkoló űrrepülőgép július 18-án a reggeli órákban ezúttal 1,1 másodperc alatt vonult el a Nap előtt, így a sorozatfelvételen négy képkockával szerepel. A képen az űrjármű sziluettjének relatíve kis átmérőjét a nagynak számító, 675 km-es távolsága okozta. Központi égitestünk felszíne, a mellékelt kép tanúsága szerint eközben meglehetősen aktívnak mutatkozott; öt napfoltcsoport is tarkította a felszínét.
Az 1981-ben, a Columbia startjával kezdődött sorozatot ebben az évben a Discovery, az Endeavour és az Atlantis repülése zárta le, amellyel a NASA emberes űrtevékenységének látványos korszaka fejeződött be. Az utolsó, 12 napig tartó STS-135 elnevezésű misszió fő feladata a Raffaello nevű logisztikai modul feljuttatása volt az űrállomásra. A viszonylag kis létszámú, négy főből álló legénység ezen kívül egy űrsétát hajtott végre.
Az Atlantis landolása Floridában, a Kennedy Űrközpontban.
Fotó: NASA/Bill Ingalls
Az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebben működő űrrepülőgépe számos fontos feladat végrehajtásával dicsekedhet: meglátogatta a MIR-űrállomást, szervizküldetést végzett a Hubble-űrtávcsőnél, elindította a Galileo-űrszondát. A NASA űrsikló programjának végeztével az emberes űrrepüléseket a tervek szerint az elkövetkezendő években az orosz Szojuz-űrhajókkal oldják meg, és emellett egyre nagyobb szerepet kapnak majd a magánszektor fejlesztései is.
.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Tovább tartott a bolygókeletkezés a világegyetem őskorában
A James Webb-űrteleszkóp vizsgálatai alapján a Hubble több mint 20 éves felfedezését igazolhatták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
