Rosszul mértük föl a globális melegedést?
A légkörben lebegő korom és más szilárd részecskék nagyobb befolyással lehetnek a Föld éghajlatára, mint gondoltuk – és ez rendkívül bizonytalanná teszi a globális melegedésre vonatkozó korábbi előrejelzéseket.
A száraz évszakban kumuluszfelhők tornyosulnak az Amazónia felett lebegő sűrű füstködréteg fölé. Ilan Koren (Weismann Institute)
A fosszilis energiahordozók eltüzelése és az erdők égetése koromszemcséket, szabad szemmel láthatatlan szilárd részecskéket és kén-dioxidot juttat a légkörbe. Ezek a levegőben lebegő apró aeroszol-részecskék (kondenzációs magok) a felhőképződés „motorjai”: a légköri pára vízmolekulái kicsapódnak rájuk, majd az így létrejövő vízcseppecskékből születik a felhő. Minél több tehát az aeroszol, annál több vízcsepp keletkezik – azaz annál erősebb a felhőképződés. Minthogy a vastagabb felhőréteg erősebben veri vissza a napsugárzást, ezért a légkörben lebegő részecskék végső soron hűtik* bolygónk felszínét.
Így alakulnak ki a felhők vízcseppecskéi a légkörben lebegő apró részecskék körül. Fotó: NASA
A tudósok jelenlegi forgatókönyvei a következő száz évre 2 és 3 Celsius-fok közé teszik a földfelszín várható fölmelegedését. Ez nem tűnik túl soknak – de nem árt tudni, hogy éppen a 2 fok az a kritikus pont, amely alatt még kezelhető, fölötte viszont már katasztrofális és megállíthatatlan lehet az éghajlatváltozás. Vigasztaló lehet, hogy a Michigani Egyetem kutatói szerint a jelenlegi éghajlatmodellekben túlbecsültük a fölmelegedést.
„A műholdas becslések csekélyebb értékeket adnak, és a modelleknek illeszkedniük kellene a műholdak adataihoz, de nem ez a helyzet. Nos, nekünk volna egy magyarázatunk ezekre az eltérésekre…” – jelentette ki Joyce Penner légkörkutató.
Penner és kollégái hibákra leltek abban módszerben, mellyel a műholdas becslésnél megállapítják a felhőcseppek ipari forradalom kora előtti és mai koncentrációinak különbségét: „Nagyon pontatlan az az eljárás, hogy műholdas adatokból próbálják kikövetkeztetni a mai szennyezett légkör és a 17. század előtti, tiszta levegő fényvisszaverési arányát. A tévedés akár három-hatszoros is lehet!” – állítja Penner.
Ha viszont továbbra is ekkorák lesznek a bizonytalanságok a különféle módon végzett klímabecslések körül, akkor aligha lehet majd kikényszeríteni a megfelelő lépéseket bolygónk megóvására, aggódik a légkörkutatónő.
Forrás: Terra Daily
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
