Magasabbra és északabbra
A globális felmelegedés miatt a hűvösebb éghajlathoz szokott állat- és növényfajok egyre magasabbra és egyre északabbra vándorolnak. A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vándorlás üteme sokkal gyorsabb, mint korábban gondolták.
Fotó: dreamstime.com
Brit kutatók több tucatnyi olyan tanulmányt elemeztek, amelyben mintegy 1400 növény- és állatfaj elterjedési területének változásáról írtak. Az elemzésből kiderült, hogy a felmelegedő éghajlat mintegy kétszer olyan gyorsan hajtja magasabb szélességi fokok felé az élőlényeket, mint amit a 2003-as tanulmányok jeleztek. Még meglepőbb, hogy a hegyekben magasabbra vándorló fajok haladási üteme háromszorosa a korábbinak.
Az élőlények vagy a táplálékforrást követik, vagy csak viszonylag szűk hőmérsékleti határok között érzik jól magukat, esetleg a csapadékeloszlás vált alkalmatlanná számukra hagyományos elterjedési területükön.
A régebbi publikációk összefoglalásából kitűnik, hogy a tanulmányozott fajok az elmúlt 40 évben évtizedenként mintegy 17,7 kilométeres sebességgel mozogtak a magasabb szélességi fokok felé. A felfelé mozgó fajok átlagosan 1 méterrel vándoroltak magasabbra egy évtized alatt. Ez első pillantásra nem tűnik villámgyorsnak, viszont folyamatosan zajlik, és valószínűleg nem is áll meg ebben a században.
Az eltolódás egyik kulcsfontosságú tényezője az a hatás, amellyel a globális felmelegedés befolyásolja a tápanyagellátást, a szaporodási ciklusokat és a biológiai aktivitás más mintáit, amelyekhez a fajok alkalmazkodnak, mondja Jake Weltzin az USA Országos Fenológiai Hálózat igazgatója. Ez a szervezet hangolja össze az Egyesült Államokban azokat a megfigyeléseket, amelyek az élőlények életciklusának az éghajlat-felmelegedés hatására bekövetkező eltolódásával foglalkoznak.
Weltzin felidéz egy Colorado államban folyó kutatást, amelyben a kutatók dokumentálták, hogy a hőmérsékletre nagyon érzékeny korai virágzású növények korábban nyílnak, a később virágzó növények virágzása pedig későbbre tolódott. Emiatt az év közepén kialakult egy virágok nélküli időszak, amely nehéz helyzetbe hozza a méheket.
Egyelőre még nem világos, miként reagálnak majd a méhek a megváltozott körülményekre. Megváltoztatják aktivitási mintázatukat, vagy átköltöznek számukra kedvezőbb körülményeket nyújtó vidékekre. Ennek viszont beláthatatlan következményei lehetnek a megporzók nélkül maradt növények számára. Ez csak egyetlen kiragadott példa arra, milyen következményekkel jár az éghajlatváltozás az egész ökoszisztémára. Az összes hatást egyelőre még felbecsülni sem tudjuk.
Forrás: The CSM
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
