Magasabbra és északabbra
A globális felmelegedés miatt a hűvösebb éghajlathoz szokott állat- és növényfajok egyre magasabbra és egyre északabbra vándorolnak. A Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint a vándorlás üteme sokkal gyorsabb, mint korábban gondolták.
Fotó: dreamstime.com
Brit kutatók több tucatnyi olyan tanulmányt elemeztek, amelyben mintegy 1400 növény- és állatfaj elterjedési területének változásáról írtak. Az elemzésből kiderült, hogy a felmelegedő éghajlat mintegy kétszer olyan gyorsan hajtja magasabb szélességi fokok felé az élőlényeket, mint amit a 2003-as tanulmányok jeleztek. Még meglepőbb, hogy a hegyekben magasabbra vándorló fajok haladási üteme háromszorosa a korábbinak.
Az élőlények vagy a táplálékforrást követik, vagy csak viszonylag szűk hőmérsékleti határok között érzik jól magukat, esetleg a csapadékeloszlás vált alkalmatlanná számukra hagyományos elterjedési területükön.
A régebbi publikációk összefoglalásából kitűnik, hogy a tanulmányozott fajok az elmúlt 40 évben évtizedenként mintegy 17,7 kilométeres sebességgel mozogtak a magasabb szélességi fokok felé. A felfelé mozgó fajok átlagosan 1 méterrel vándoroltak magasabbra egy évtized alatt. Ez első pillantásra nem tűnik villámgyorsnak, viszont folyamatosan zajlik, és valószínűleg nem is áll meg ebben a században.
Az eltolódás egyik kulcsfontosságú tényezője az a hatás, amellyel a globális felmelegedés befolyásolja a tápanyagellátást, a szaporodási ciklusokat és a biológiai aktivitás más mintáit, amelyekhez a fajok alkalmazkodnak, mondja Jake Weltzin az USA Országos Fenológiai Hálózat igazgatója. Ez a szervezet hangolja össze az Egyesült Államokban azokat a megfigyeléseket, amelyek az élőlények életciklusának az éghajlat-felmelegedés hatására bekövetkező eltolódásával foglalkoznak.
Weltzin felidéz egy Colorado államban folyó kutatást, amelyben a kutatók dokumentálták, hogy a hőmérsékletre nagyon érzékeny korai virágzású növények korábban nyílnak, a később virágzó növények virágzása pedig későbbre tolódott. Emiatt az év közepén kialakult egy virágok nélküli időszak, amely nehéz helyzetbe hozza a méheket.
Egyelőre még nem világos, miként reagálnak majd a méhek a megváltozott körülményekre. Megváltoztatják aktivitási mintázatukat, vagy átköltöznek számukra kedvezőbb körülményeket nyújtó vidékekre. Ennek viszont beláthatatlan következményei lehetnek a megporzók nélkül maradt növények számára. Ez csak egyetlen kiragadott példa arra, milyen következményekkel jár az éghajlatváltozás az egész ökoszisztémára. Az összes hatást egyelőre még felbecsülni sem tudjuk.
Forrás: The CSM
Ausztrália vulkáni múltja
A déli kontinensen jelenleg nincs működő vulkán, ám az elmúlt évmilliók tűzhányói jelentősen átrajzolták Ausztrália felszínét.
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Föld órája az energiaválság árnyékában
Március 25-én ismét Föld órája!
Több lehetett a nagyobb méretű becsapódás?
Egy új módszerrel végzett kutatásban arra jutottak, hogy gyakoribbak lehetnek a bolygónkat elérő nagy aszteroida-becsapódások, azonban az eredményeket még több módon is bizonyítani kellene.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
