Forró, szénben gazdag bolygók

A művészi megjelenítés a tűzforró gázból álló, WASP-12b bolygót (narancssárga gömb), és annak csillagát mutatja. A bolygó javarészt szénből épül fel, csak kevés oxigént tartalmaz. A nagy sűrűségű szén gyémántot képezhet, s a csillagászok szerint a szénben gazdag gázbolygók belsejében nagy mennyiségű gyémánt fordulhat elő. A WASP-12b  közel 1200 fényévnyire van tőlünk, az Auriga nevű csillagképben. Keringési ideje 1,1 nap, vagyis ennyi idő alatt kerüli meg a csillagát. Mivel ilyen szoros pályán mozog, a csillag tömegvonzása tojás alakú pályára kényszeríti, és a bolygó anyagának egy részét is elszippantja; az így elszívott anyag (a képen átlátszó, fátyolszerű sávok) korongként kering a csillag körül. Az égitestet a NASA Spitzer Space távcsövével észlelték.   Fotó: NASA

Az új bolygó sokkal nagyobb sűrűségű, mint az eddig ismertek, és legnagyobbrészt szénből áll. Nagy tömege miatt a kutatók úgy vélik, hogy kristályos szerkezetű szénatomokból, azaz jórészt gyémántból épül fel.

„A bolygó fejlődéstörténete és elképesztő sűrűsége arra utal, hogy építő eleme a szén. Ez azt jelenti, hogy egy tömör gyémánt két óránként megkerül egy neutroncsillagot. Olyan szoros pályán kering, hogy az egész elférne a Nap belsejében” – mondta Matthew Bailes, a Swinburne Műszaki Egyetem munkatársa.

A bolygó a Föld és a Tejútrendszer középpontja közötti távolság egy nyolcadánál található, mintegy 4000 fényévnyire tőlünk. Egy korábban nagy tömegű csillag maradványa lehet; külső rétegeit elveszítette: a pulzár, amely körül kering elszívta tőle az anyagot.

A pulzárok apró, halott neutroncsillagok; átmérőjük mindössze húsz kilométer, és másodpercenként több százszor megfordulnak a tengelyük körül, miközben röntgensugarakat bocsátanak ki.

A J1719-1438 pulzártól származó röntgensugarak rendszeresen elérik a Földet, így rádiótávcsővel több helyen is megfigyelték ezeket – Ausztráliában, Hawaiin és az Egyesült Királyságban. A  csillagászok ingadozásokat észleltek a sugárzásban, ami egy láthatatlan kísérő bolygó jelenlétére utal.

A mérések szerint a bolygó kicsit nagyobb tömegű a Jupiternél, de a sűrűsége annak húszszorosa. Keringési ideje 2 óra 10 perc. A szén mellett oxigént is tartalmaz, főként az égitest felszínén. Nagy sűrűsége miatt a könnyebb gázok, mint a hélium vagy a hidrogén jelenléte nem valószínű.

De hogy közelről milyen lehet ez a különös gyémántgömb, az továbbra is rejtély.

„Elképzelni sem tudom, hogy nézhet ki. Nem hinném, hogy egy igen fényes objektum képét látnánk” – mondja Ben Stappers a Manchesteri Egyetemről.

Forrás: Reuters