Csillagdát álmodott a Zselicbe

Egy fiatal kaposvári építész-tervező művész csillagvizsgálót álmodott a Zselic szívébe. Ha a terve megvalósul, akkor a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet magáénak mondható tájvédelmi körzet egyben kiváló kutatóhely is lehetne.
Képaláírás: A Tejút látványa a Csillagoségbolt-parkból. Fotó: Ladányi Tamás
Vermes Erika a kaposvári művészeti középiskola után némi kitérővel került Sopronba, a Nyugat-Magyarországi Egyetem építész-tervező művész szakára. Ahogy évfolyamtársai közül sokaknak, neki is fejtörést okozott a diplomamunka kiválasztása. Aztán 2009-ben a „kezére játszott” egy, a sajtó által joggal felkapott esemény. Különleges, a világon is ritkaságszámba menő címmel tüntették ki a Somogy zöld szigeteként számon tartott Zselici Tájvédelmi Körzetet: Európában elsőként – a skóciai Galloway Parkkal közösen – elnyerte a Nemzetközi Csillagoségbolt-park (International Dark Sky Park) minősítést. (Azóta – idén – a Hortobágyi Nemzeti Park is megkapta a címet.)
„A Nemzetközi Csillagoségbolt-szövetség által alapított elismerést a világon eddig összesen nyolc olyan terület nyerte el, ahonnan fényszennyezés-mentesen figyelhetők meg az éjszakai égbolt csodái. Ezekből Európában három, azon belül kettő Magyarországon van, amire nagyon büszkék lehetünk” – osztja meg ismereteit a fiatal tervező. „Nagyon inspirált, hogy itt a közelben van egy ilyen különleges hely. Úgy éreztem, hogy ezen az ökoturisztikai szempontból fontos területen életképes elgondolás egy csillagvizsgáló építése, aminek a természetkedvelő, csillagok iránt érdeklődő turisták és a szakemberek is hasznát vehetnék.”
Vermes Erika elképzelése szerint a csillagda a Zselici dombság egyik legmagasabb pontján, könnyen megközelíthető helyen, Kardosfán, egy tisztáson épülhetne fel. A kényelmes körülményeket, szállást és ellátást a közelben lévő vendégház biztosítaná.
„Egy távcső már biztosan várná az érdeklődőket a csillagvizsgálóban” – mondja a tervező, aki konzulensétől, Kolláth Zoltán csillagásztól tudja, hogy a Pécsi Tudományegyetem tulajdonában van egy távcső, amelyet szeretnének – a legjobb esélyesként a Zselicben – felállítani. A csillagász ugyanakkor sajnálattal azt is közölte vele, hogy mindaddig, amíg nem lesz megfelelő pályázati forrás, addig nem tudnak semmit sem tenni, így a távcső csak egy raktárban áll, ami szerinte nem ideális megoldás.
A tervező érvelése szerint azért is fontos lenne, hogy Kardosfán megépüljön a csillagvizsgáló, mert rohamosan apadnak azok a helyek, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. A csillagok „eltűnnek”, pedig az éjszakai ég csodálatos látványa az emberiség kulturális örökségének része, amit meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. A statisztikák azt mutatják, hogy ha a fényszennyezés ilyen ütemben folytatódik, 2025-re szabad szemmel csak a Hold és néhány csillag lesz megfigyelhető az éjszakai égbolton.
Vermes Erika tervét a bírálók kiválóra értékelték és megvalósításra érdemesnek találták.
Forrás: MTI