Házromboló harkályok
Ki nem nézegeti szívesen a harkályokat, amint nagy buzgalommal kopácsolják a korhadt fákat, táplálék után kutatva? No és, ha ugyanezt a házunk falán teszik, s közben elszántan bontják a hőszigetelő vakolatot? Mennyire gyakori, és valóban új jelenségről van szó, és miként védekezhetünk a fakopáncsok falfúrása ellen?
Fotó: dreamstime.com
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) folyamatosan érkeznek bejelentések „harkály-falrombolásokról”. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott hivatalos közlemény szerint a „korábban elvétve előforduló – és első hallásra jelentéktelennek tűnő természetvédelmi – probléma milliós kárt okozhat az új építésű, vagy újonnan szigetelt családi házak és társasházi lakások tulajdonosainak, a madarak ugyanis nem ritkán méteres lyukakat vájnak a burkolatba”. A közelmúltban bejelentés érkezett harkály okozta épületkárról a Petőfi híd pesti hídfőjétől, úgyhogy a probléma korántsem csak a kertvárosokra korlátozódik. Az MME 2009 októberében beadvánnyal fordult a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosához (JNO) egy szakértői bizottság felállításának ötletével. A hivataltól idén júliusban érkezett – és a hatályos jogszabályokat ismertető – válaszból kiderült, hogy a károsultaknak kell gondoskodni a harkályálló technológiák alkalmazásáról és a madarak riasztásáról.
Amint Kalotás Zsolt ornitológus az ng.24.hu-nak elmondta, a harkályok épületekben okozott rongálása nem új jelenség. A fából készült épületeknél ez mindig is előfordult, tehát nem a harkályok változtak, csak az építési szokások. Egyre több épületet borítottak fából készült lambériával, illetve az utóbbi időkben hőszigetelő vakolattal, rabichálós szigetelőhabbal. Mindkét építészeti megoldásnak közös jellemzője, hogy a fal és a külső burkolat között némi levegős tér marad, ami ütésre üresen kongó hangot hallat. „A harkályok a fákban rejtőző állati táplálékukat (lárvákat, rovarokat) éppen a fa üresen kongó hangja alapján találják meg, mert ezek a rovarok tényleg ott élnek. A madarakat az épületek burkolatának ilyen hangja megtéveszti, és ösztönszerűen elkezdik kopácsolni, vésni, hogy a vélt táplálékhoz hozzájussanak. Persze nem találnak semmit, de a burkolatot akár több négyzetméteren is kilyuggathatják, tönkretehetik” – magyarázza a szakember.
Az ornitológus szerint azonban ezek a gondok könnyen orvosolhatók: „Nem a »harkálybiztos« vakolatokkal, mert ilyet még nem fejlesztettek ki, hanem van egy sokkal egyszerűbb, olcsóbb, hatékony megoldás a falrombolók távol tartására. Ennek az az alapja, hogy a harkályok (de sok egyéb potenciális zsákmánynak számító egyéb madár is) ösztönszerűen félnek a ragadozó madaraktól és egy ilyen madár megjelenése menekülést vált ki bennük.” Kalotás Zsolt azt tanácsolja, hogy kemény műanyag lapból, vékony falemezből, furnérból ki kell vágni egy repülő ragadozó madár árnyképét. Olyan méretű legyen, mint a repülő héja vagy sólyom. Ezt sötét színűre kell festeni, majd a kivágott alakot viszonylag lazán – hogy a szélben időnként meg-megmozduljon – a ház falára kell rögzíteni. „A harkályok el fognak riadni a háztól, máshol fogják keresni táplálékukat” – mondja a madártani szakértő.
Horváth Árpád