Aranyat érő ruandai projekt
Kormánypolitikák ritkán kapnak dicséretet. Ruanda erdőpolitikáját mégis ez a kitüntetés érte, miután 37 százalékkal sikerült növelni az ország erdős területeinek arányát. Mindezt egy olyan kontinensen, ahol inkább az erdőirtás és az elsivatagosodás a jellemző.
Fotó: profimedia.hu
Ruanda Nemzeti Erdőpolitikája hozzájárult az erózió csökkenéséhez, a helyi vízkészletek növekedéséhez, és mindenki számára jobb életminőséget hozott. Ezzel elősegítette a béke megőrzését az országban, bár még mind a mai napig nem heverték ki az 1994-es népirtást.
Idén Ruanda nyerte el a tekintélyes Jövő Politikája Díjat (Future Policy Award). A hírt 2011. szeptember 21-én jelentették be. „Ruanda még mindig erősen megosztott ország. Ez az erdőpolitika segíti az emberek közötti megbékélést és értékeket teremt” – mondta Alexandra Wandel, a díjat odaítélő Világ Jövője Tanács (WFC) igazgatója.
A WFC egy nemzetközi politikai kutatóintézet, székhelye a németországi Hamburgban van. Az intézet hatékony politikai megoldásokat kínál a döntéshozóknak. „Célunk, hogy az országokat arra késztessük, hogy a sikeres politikákat a saját igényeik szerint alkalmazzák” – nyilatkozta A. Wandel.
„Ruanda nem csak arra törekedett, hogy az erdők védelme országszerte prioritást kapjon. A program keretében forradalmi változásokat vezettek be a nők jogai, és az egészséges környezet megőrzése érdekében” – mondta a Nobel-békedíjas kenyai Wangari Maathai, a Zöld Öv Mozgalom (Green Belt Movement) alapítója. A mozgalom hatására 12 afrikai országban több mint 30 millió fát ültettek kevesebb mint egy évtized alatt. Maathai a díjkiosztó ünnepségre közleményt adott ki, alig pár nappal bekövetkezett halála előtt. Maathait szeptember 25-én, hétfőn Nairobiban hunyt el; 71 éves volt.
„Az idei díjjal azt ünnepeljük, hogy 2011 az ENSZ döntése alapján az Erdők Éve lett. A döntés az erdők pótolhatatlan jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet az egész világon – különösen annak a 1,6 milliárd embernek a számára, akiknek a megélhetése közvetlenül az erdőktől függ” – tette hozzá Wandel.
Az erdőket leginkább a pálmaolaj ültetvények, a szarvasmarha és a mezőgazdaság, azon belül is elsősorban a szójatermesztés, veszélyeztetik, mondta Jan McAlpine, az ENSZ Erdőfórum (UNFF) Titkárságának igazgatója, a díj egyik odaítélője.Az erdőpolitika a legtöbb országban azért szorul változtatásra, mert vagy a fakitermelésen vagy az erdők védelmén alapul, és nem úgy tekintenek az erdőkre, mint az ökológiai, társadalmi és gazdasági táj kulcsfontosságú részére. Ruandában erőteljes fásítási és ültetési akciók során a helyi lakosság bevonásával támogatták az őshonos fajták telepítését. Erdőgazdálkodási oktatató programokat indítottak, a cél, hogy 2020-ra az ország területének 30 százalékát erdő takarja.
„Egyetértésben döntöttünk Ruanda Nemzeti Erdőpolitikája mellett, mivel egy olyan kontinensről van szó, ahol általában rosszak az erdők kilátásai. A zsűrit meggyőzte Ruanda földhasználati reformja is, beleértve, hogy már a nők is örökölhetik a földet” – mondta Wandel. Ruanda sikere más országoknak is reményt nyújthat.
Forrás: ipsnews
Hat napon át nem érték el az Ingenuity marsi helikoptert
Az irányítók próbálkozásai végül sikerrel jártak, ám néhány álmatlan éjszakát így is okozott a Ginny becenevű járgány.
Migráció az egyre melegedő bolygón
Egy új elemzés azt vizsgálta, milyen kapcsolatban van a felmelegedés és az emberi migráció.
Magyarországi túlfogyasztás napja 2023-ban
Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 5 hónap alatt élnénk fel a Föld egész éves erőforrásait: 2023-ban ugyanis május 30-ára esett a magyarországi túlfogyasztás napja. De mit is jelent ez, és mit tehetnénk azért, hogy ez a dátum minél későbbre tolódjon?
Közepes méretű fekete lyukat keres a Hubble-űrteleszkóp
Ismerünk igen kicsiny és igen óriási fekete lyukakat, de valamiért a köztük lévő átmeneti méretűekre még nem sikerült rábukkanni.
Égi jelenségek 2023. június első felében
Teliholddal, kora esti Vénusszal és együttállásokkal várnak minket a nyár első hetei.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
