Mira, a csodálatos

A Mirát az éjszaka folyamán kelet felé tekintve könnyen megtalálhatjuk, mivel a fényesen ragyogó Jupiter közelében tartózkodik. A kép tetején világító óriásbolygótól balra a Fiastyúk és a Hyadok halmaza található, míg a vörösesen fénylő Mirát a fotográfus egy zöld lézer segítségével mutatja a mellette álló kislányának, akit szülei az égi párjáról Mírának neveztek el. Érdekes szójáték, hogy spanyolul a „Míra mira Mira” magyarra lefordítva annyit jelent, hogy „Míra nézi a Mirát”.

A népes változócsillag család névadójaként tisztelt égitest a Cet konstellációban található omikron Ceti Bayer-elnevezéssel. Csodálatosként először 1662-ben Johannes Hevelius hívta a csillagot, amely szembetűnő fényváltozására utal. Maximuma idején szabadszemmel is fényes, másodrendű csillagként látszik, míg minimuma tájékán tíz magnitúdóra halványodik, amelynek megfigyeléséhez távcsőre van szükségünk. Fényváltozása egy év leforgása alatt jól követhető a maga 331 napos periódusával.

A szeptember végi anticiklon időszaka alatt számos alkalom kínálkozott a csodálatos csillag megfigyelésére, amelyből talán a legérdekesebb az európai viszonylatban is kiváló minőségű egéről híres Hortobágyi Csillagoségbolt-parkban volt. A jellegzetes tájelemként képbe komponált gémeskutaktól jobbra, a fotó jobb szélén figyelhetjük meg a szóban forgó csillagot. Az év hátralevő részében is érdemes majd egy-egy pillantást szentelnünk a Mirának, amely halványodni fog ugyan, de még városi égen is megfigyelhető lesz.

Írta és fényképezte: Ladányi Tamás, www.astrophoto.hu