András, Andor, Andrea2020. november 30., hétfő
Föld

Szemét az égből

2011.10.17.Admin
National Geographic Magyarország

1900 hordozórakéta, 2500 halott műhold – összesen 6000 tonna, öt sérült itt a Földön. Ezek a számok jellemzik az elmúlt ötven évnyi űrharc során keletkezett űrszemetet. Szemét hull már az égből is. De hol a határ?

A NASA becslései szerint jelenleg közel 20000 darab 10 cm-t meghaladó méretű, űrszemétnek tekinthető objektum kering a Föld körül. Ezek között megtalálhatjuk az elmúlt évtizedek hordozórakétáinak darabjait, kisebb-nagyobb törmelékeket, de több tonnás üzemen kívül helyezett műholdakat, valamint Sunita Williams 2007-ben elhagyott videokameráját, melyet meg is örökítettek.

A mélységesen szép világűr ma már inkább egy galaktikus roncstelepre hasonlít. Az űrszemét nem csupán esztétikai probléma. 1996 decemberében történt, hogy ismeretlen eredetű űrszemét csapódott egy kínai Boeing 747-esbe, ripityára törve a 9600 m magasan repülő gépmadár pilótafülkéjének ablakát. 2009 februárjában a közel egy tonnás, használaton kívüli orosz Kosmos 2251 katonai műhold ütközött a működő amerikai Iridium 33 kommunikációs műholddal, 780 km-rel Szibéria fölött. A 42120 km/h-s ütközés következtében a Kosmos 1267, az Iridium pedig 521 darabra hullott, tovább gyarapítva a gyilkos űrszemét mennyiségét.

A műholdak és űrszondák jelentős része használ radioaktív izotópokat hajtóanyagként.  A leggyakoribbak a 210 tömegszámú polónium, a plutónium-238, valamint az urán-235. Az űreszközök használaton kívül helyezése után ezek tovább sugároznak, minthogy a polónium felezési ideje 138 nap, a plutóniumé 88 év, míg az említett urán izotóp aktivitása csupán 704 millió év alatt csökken felére. Az űrszemét visszahullásával ezek veszélyt jelenthetnek a földi élővilágra. Egy 1992-ben aláírt egyezmény nyomán ettől már nem kell tartanunk, mert az űrmissziók során felhasznált radioaktív elemek maximális aktivitása korlátozott, az eszközök visszahullása esetén az egy személyre jutó éves effektív sugárdózis nem haladhatja meg az 1 millisievert-et. Összehasonlításképp a természetes radioaktív háttérsugárzás kb. 2-4 mSv évente.

Az űrszemét mennyisége folyamatosan növekszik, minthogy a használaton kívül helyezett űreszközök biztonságos megsemmisítése nehézkes, és legfőképpen drága lenne. A legegyszerűbb (és legolcsóbb) megoldás az, ha a már nem használt eszközöket a Föld légkörébe irányítva elégetjük, hasonlóan a közelmúltban megsemmisített UARS műholdhoz. Ez azonban további kockázatot jelent, a nagyobb darabok ugyanis elérhetik a Föld felszínét, ezzel komoly sérülést vagy anyagi kárt okozva. Noha embert még nem ölt meg a visszahulló űrszemét, 1969-ben egy Japán teherhajót égből hulló tüzes űrszemét-darabok találtak el. A szemétdarabok némelyike több kilogramot nyomott. Öt tengerész sérült meg az eset során.

Az űrszemét kezelésének kérdése jelenleg nem megoldott. Az idő előrehaladtával ez egyre nagyobb veszélyt jelent a működő űreszközökre és az emberekre nézve is. A jelenlegi gyakorlat az, hogy a használaton kívül helyezett eszközök számára „szemétsávokat” neveznek ki, a 10 cm-nél nagyobb szemétdarabok útját pedig folyamatosan követik, ez azonban csupán a probléma elodázása, végső megoldás még nincs.

Írta: Kalmár Gergely (ELTE és MTA KFKI RMKI)

Hozzászólások

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak - tette közzé a hírt az MTI.

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

A Föld hűtésével menthetjük meg a bolygót?

Korábban több szakértő is felvetette, hogy légköri mérnöki beavatkozással győzhetnénk le a klímaváltozást.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket