Korábban lehetett a Nagy Oxidáció!
Az Albertai Egyetem legújabb vizsgálatai azt jelzik, hogy az első oxigént lélegző baktériumok 100 millió évvel előbb jelentek meg és terjedtek el a szárazföldön, mint azt korábban gondolták.
Egy mai bánya savas, pocsolyás területe. Fotó: University of Alberta
A kutatók kimutatták, hogy a legkezdetlegesebb aerob életformák már 2,48 milliárd éve meghódították bolygónk szárazulatait.
A Kurt Konhauser geomikrobiológus vezette kutatócsoport a légköri oxigénszint emelkedése és az ősi tengerfenékből képződött kőzetek krómtartalmának növekedése közti összefüggés vizsgálatával jutott a felfedezésre.
„Feltevésünk szerint a krómkoncentráció hirtelen megugrását a szárazföldeken előforduló pirit nevű ásvány oxidálódása váltotta ki,” – mondja Konhauser. (A piritet „bolondok aranyának” is nevezik, mivel csillogó, sárga kristályai első pillantásra valóban nagyon hasonlítanak az aranyhoz.)
A pirit oxidációja egyszerű kémiai folyamat, amelyhez csupán két dolog szükséges: baktériumok és oxigén. A kutatók úgy gondolják, a vizsgálatok során nyert adatok azt bizonyítják, hogy az adott időszakban ugrásszerűen megnőtt a földi légkör oxigénszintje.
„Miközben az aerob, azaz életben maradásukhoz levegőt igénylő baktériumok lebontották a piritet, sav keletkezett, amely feloldotta a talajt és a kőzeteket. Az így keletkező oldat különféle fémeket tartalmazott, egyebek közt krómot is – magyarázza Konhauser. – Az ásványokat azután az eső bemosta a tengerbe. Az ősi tengerfenék anyagát elemezve megállapítottuk, hogy 2,48 milliárd évvel ezelőtt jelentősen megnövekedett a krómszint – folytatja a tudós. – Ezzel új időpontot kaptunk a Nagy Oxidációra, vagyis arra, hogy mikor jelent meg az oxigén bolygónk légkörében.”
A légkör gyorsan növekvő oxigéntartalma elősegítette az új baktériumfajok kialakulását, és Konhauser szerint ha visszafelé követjük nyomon az evolúció ösvényét, egészen az első oxigént lélegző szárazföldi élőlényekig, azt találjuk, hogy ezek az őseink erősen savas vizű pocsolyák lakói voltak. A kutatók hozzáteszik, hogy ma is élnek még az oxigént igénylő legkorábbi szárazföldi teremtményekhez nagyon hasonló mikroorganizmusok.
„Ugyanolyan baktériumokkal még ma is találkozhatunk: köszönik szépen, remekül élnek a piritből, és a világ számos pontján megtalálhatók a bányák igen savas vizében” – mondja Konhauser.
Forrás: ScienceDaily
Égi jelenségek 2023. június első felében
Teliholddal, kora esti Vénusszal és együttállásokkal várnak minket a nyár első hetei.
A közúti forgalom áldozatai
Bár sok ökológiai probléma, szó szerint a lábunk előtt hever, mégsem beszélünk róluk eleget. Az állatgázolások is ezek közé tartoznak.
Meteoritok és vulkánok anyaga segíthette az élet kialakulását
A bolygónkon kialakuló élethez szükséges molekulák érkezhettek készen is, de itt helyben is keletkezhettek – e lehetőségek közül választani segít egy új kutatás.
A panamai tengeri teknősök jogi védelméről
Egy Panamában életbe lépett új törvény jogi védelmet biztosít a tengeri teknősök számára: lehetővé teszi, hogy felelősségre lehessen vonni kormányokat, vállalatokat vagy személyeket az állatok jogainak megsértéséért. - tette közzé a hírt az MTI.
8300 éve még működő vulkán volt az Ibériai-félszigeten
Új vizsgálatokkal tudták megállapítani a legutolsó ismert kitörés idejét.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
