Több fa, tisztább levegő
A Southamptoni Egyetem kutatói kimutatták, hogy a fák képesek a levegő minőségét javítani, mivel kiszűrik az emberi egészségre káros szennyező szemcséket.
Fotó: dreamstime
A London és környékét felügyelő hatóság (GLA) területének városi fái évente 850–2000 tonna szálló port (10 mikronnál kisebb részecskét) távolítanak el a levegőből.
A kutatás jelentősége az, hogy ezzel a módszerrel előre megjósolható, mekkora mennyiségű káros részecske távolítható el a jövőben a hőmérséklet és a szennyeződés-kibocsátás változásával. Erre Matthew Tallis, a Southamptoni Egyetem környezetvédelmi növénybiológusa mutatott rá. Hasznosnak bizonyul tehát a GLA „faültetési kezdeményezése”, mely során 2050-re nagy mértékben szeretnék növelni a városi fás területeket London és Anglia más nagyvárosainak utcáin.
A kutatás során kiderült, hogy ha a leginkább szennyezett levegőjű területekre vegyes fajú fákat, köztük örökzöldeket – például erdeifenyőt és örökzöld tölgyet – ültetnek, azzal a jövőben jelentősen javulhat a levegő minősége.
„A fák kivonják a légkörből a szén-dioxidot (CO2), így nem meglepő, hogy a szennyeződések kiszűrésében is jeleskednek. Azok a fák, amelyek egész évben megtartják lombjukat, nagyobb szennyezésnek vannak kitéve, ezért többet is képesek elnyelni. A folyamat modellezésével és különféle fafajok használatával optimalizálható a fák hatékonysága.” – nyilatkozta Gail Taylor professzor, a Southamptoni Egyetem Környezetvédelmi és Növénylaboratóriumának vezetője.
„A szálló por komoly veszélyt jelent az emberi szervezetre, növeli például az asztma kialakulásának esélyét. Ezt az állapotot mindenképpen enyhíteni kell, különösen például az iskolai játszótereken. A városi zöldterületek előnye a levegő tisztításán kívül más területeken is megmutatkozhat.” – tette hozzá Peter Freer-Smith, az Erdészeti Bizottság elnöke.
Forrás: sciencedaily
Igen korán kezdődött a spanyol erdőtűz-szezon
Az Ibériai-félsziget erdőtüzei általában júniustól, a nyári forróságok beköszöntével kezdenek tombolni.
Égi jelenségek 2023. április első felében
Alkonyatkor láthatjuk a Merkúrt, magasan ragyog a Vénusz és még a Mars is megfigyelhető, ismét telihold jön, látványos táncot lejt a Vénusz és a Fiastyúk.
Híres exobolygót vizsgált a James Webb-űrteleszkóp
A TRAPPIST-1 rendszer belső bolyója az első Föld-szerű exobolygó, amelynek fénysugárzását közvetlenül is érzékeltük.
Ausztrália vulkáni múltja
A déli kontinensen jelenleg nincs működő vulkán, ám az elmúlt évmilliók tűzhányói jelentősen átrajzolták Ausztrália felszínét.
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
