Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Föld

Ózon: biztató kilátások

2011.11.15.Admin
National Geographic Magyarország

Az OMSZ rendszeres mérései szerint a légköri ózon mennyisége – mintegy három évtizedes vészes csökkenés után – újra növekvő tendenciát mutat. A kialakult ózonlyuk által okozott veszély azonban még hosszú ideig fennállhat.

Fotó: dreamstime

A legnagyobb mennyiségben a sztratoszférában található légköri ózonnak köszönhető, hogy létezik élet a szárazföldön, mivel az ózon atomfizikai tulajdonságai következtében elnyeli az élővilágra halálos ultraibolya sugárzás jelentős részét.  Ez a természetes védőrendszer megsérült, amikor az iparban és a háztartásokban széles körben alkalmazott halogénezett szénhidrogének nagyobb mennyiségben kezdtek feljutni a sztratoszférába.

A légköri ózon mennyisége a 70-es, a 80-as években, és a 90-es évek első felében csökkent a legerősebben, sőt még egy speciális jelenség, az Antarktisz fölött minden koratavasszal megjelenő ózonlyuk is kialakult. A jelenség felismerése arra késztette a fejlett országokat, hogy egyezményben korlátozzák az ózont lebontó halogénezett vegyületek alkalmazását.

Ma, 2011-ben úgy tűnik, kimondhatjuk, hogy az emberiség ezen összefogása sikeresnek mondható, mert mind hazánkban, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) méréseinek, mind a világ különböző országaiban történő mérések eredménye szerint az ózonréteg regenerációja megkezdődött. A légköri ózon csökkenése a 90-es évek második felében megállt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 1969 óta végzi a légkör ózontartalmának nagypontosságú mérését. A mérési adatok azt mutatják, hogy a 90-es évek első felében tapasztalható drasztikus ózoncsökkenés az évtized végére fokozatosan növekedésbe ment át, amely azóta is tart. 2010 az ózonban egyik leggazdagabb esztendő volt a hazai mérések történetében.

A veszély azonban még nem múlt el. Erre legjobb példa, hogy az antarktiszi ózonlyuknál jóval kisebb északi-sarki ózonlyuk épp ez év tavaszán volt a legnagyobb eddigi története során, amelynek hatását a hazai mérési adatokban is meg lehet figyelni: március elejétől több mint egy hónapig állt fenn elég jelentős ózonhiány Magyarország felett, amely időtartam példátlan ebben az évtizedben.

Miért okozott globális riadalmat a légkör ózontartalmának csökkenése? Kérdésünkre Tóth Zoltán csillagász-meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a Napból érkező elektromágneses sugárzás méréséért, és légköri sugárzásátviteli vizsgálatokért felelős szakember válaszolt: „Mivel az ózon atomfizikai tulajdonságai következtében erősen elnyeli a nagyenergiájú, az élő és élettelen rendszereket is roncsoló UV sugárzást, döntő szerepe van a bioszféra, és így az emberiség védelmében. Ezért a tartós ózoncsökkenés az UV–sugárzás növekedését okozza. A hatás mértéke azonban igen nehezen mérhető, mivel az összefüggés nagyon bonyolult az ózoncsökkenés és a biológiai hatások között, mivel sok egyéb tényező is befolyásolja a biológiai rendszerek működését, reakcióit.”

Arra a kérdésre, hogy vajon van-e összefüggés a globális klímaváltozás és az ózonnal kapcsolatos problémák között, Tóth Zoltán határozott igennel válaszolt. Mint elmondta, ez természetes, hiszen az ózon is az atmoszféra része, így nem lehet független a klíma állandó változásától. „Ily módon az ózon is része a klíma minduntalan változásának. De mivel nagyon csekély mennyiségben (kis koncentrációban) van jelen a légkörben,  az energetikában elhanyagolható a szerepe. Az ózoncsökkenés kiváltó oka egy speciális, a klímától független dolog volt: a halogénezett szénhidrogének bekerülése a légkörbe. Azért meg kell jegyezni, hogy a kémiai-légkördinamikai modellek az ózoncsökkenésnek csak egy részét tudták a légkörbe került halogénezett szénhidrogének számlájára írni, tehát nem kizárt, hogy az ózon az emberi tevékenység nélkül is egy kicsit erősebb változásba kezdett volna az elmúlt évtizedekben, mert a fizikai kényszerek ezt követelték meg” – mondta a szakember.

Ám van még egy fontos, és nem eléggé hangsúlyozott aspektusa is az ózon és a klíma kapcsolatának! Az ózont kialakító folyamatok sajátossága miatt ez az anyag nem egyenletesen oszlik el a légkörben, hanem egy adott, jól behatárolható magasság-tartományban, túlnyomórészt az alsó sztratoszférában, 15 és 25 kilométer között oszlik el. „Mivel atomfizikai tulajdonságai miatt jelentősen elnyeli az infravörös hullámokat, ez azt a réteget melegíti. A globális légköri cirkulációt pedig nagymértékben meghatározza a függőleges hőmérsékleti rétegződés, ezért, ha egy réteg hőmérséklete hosszabb távon megváltozik, akkor ez befolyással lesz a globális áramlásokra, például módosulhatnak egyes ciklonpályák, ami beláthatatlan következményekkel járhat egyes életterek alakulására. Ez talán, a légköri ózontartalom csökkenésének relatíve gyors megállításával valószínűleg nem fog bekövetkezni. Kérdés persze, hogy a még a szratoszférában jelenlévő nagymennyiségű CFC meddig tud galibát okozni.

A javulás lassan és hullámzóan zajlik, mivel a légkör rendkívül komplex rendszer, az ózont károsító anyagok pedig rendkívül stabilak, ezért még sokáig együtt kell élnie velük a bolygónknak” – fejezte be Tóth Zoltán.

Írta: Horváth Árpád

Hozzászólások

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Algák okozták a tömeges élőlénypusztulást Kamcsatka partjainál

Egészen biztosan nem emberi tényező, hanem mérgező algák elszaporodása okozta a tömeges tengeriélőlény-pusztulást a távol-keleti Kamcsatka-félszigeten - olvasható az MTI hírei között.

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó a svájci gleccserek gyors olvadása

Aggasztó mértékben olvadtak a svájci gleccserek 2020-ban, s közben még sohasem esett ilyen kevés hó az Alpok legnagyobb gleccserének térségében - olvasható az MTI hírei között.

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

20 éve fotózzák a Földet a Nemzetközi Űrállomásról

Habár az átlagember számára puszta szórakozás e felvételek nézegetése, a céljuk elsősorban tudományos.

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

Egyre gyorsabbá válnak a trópusi ciklonok

A hurrikánok és tájfunok emberek millióira vannak hatással, megértésük ezért kiemelten fontos.

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Lesújtó az európai élőhelyek állapota

Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van - az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentését az MTI tette közzé.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket