Köd, szmog… és ami fölötte van
Unja már a ködöt? Irritálja a szmog? Fázik? Menjen a hegyekbe! Ez akár egy utazási hirdetés is lehetne, a múlt héten mégis ez volt a valóság.
A felkelő nap fényében jól látszik a levegő rétegzettsége.
A mostani légköri helyzet hozta létre az inverziónak nevezett állapotot, mikor a völgyek és medencék mélyén hideg, párás levegő ül meg és szél hiányában nem is mozdul, így a szennyezőanyagok feldúsulásával szmog keletkezik, míg a magasabb területeken verőfényes napsütés és melegebb levegő van. Az anticiklonális helyzet az, mikor a magas légnyomás fölénk érve teherként ül a Kárpát-medencén, nem enged utat a levegő fel- és eláramlásának így sok ideig megtartja a mostani időjárási állapotot.
A műholdkép a Landsat műhold MODIS rendszerével készült 2011. november 16-án.
Ez megfigyelhető a november 16-ai műholdfelvételen is. A Kisalföldet és a tőle délre eső országrész alacsonyabb területeit, egészen a Dráva völgyéig köd borítja, amiből csak az élénk őszi színeket mutató Bakony, a Pannonhalmi Apátságnak helyet adó Sokoró (P-vel jelölve), a Somló (S), a Kőszegi-hegység (K), valamint a zalai és somogyi észak–déli hátak (Z) egy része bukkan ki. Hasonlóan köd ül az Északi-középhegységtől északra fekvő medencékben is. Ennél még szemléletesebb az ország közepét uraló párás-szmogos légtömeg, amely a Budapest – Bakony – Duna-Tisza köze háromszög között teljesen elhomályosítja a műholdképet, nekünk idelenn pedig a látómezőnket. Keleten, a Fogarasi-havasokat, 2000 méter felett vékony hó borítja. Az Északkeleti-Kárpátok 2000 méter körüli vonulatai megfodrozzák az alacsony szintű felhőket.
A Torockói-medence és a Székelykő környékén tiszta a levegő, alacsonyabban viszont párás (bal oldal).
Nemrég, szabadulni vágyva a szmogriadóztatott városból utána is jártunk az elméletnek és leellenőriztük a gyakorlatban. Az első este az Erdélyi-középhegység keleti oldalán fekvő Torockó felé menet még a völgy aljában vertünk tábort, aminek a következménye az lett, hogy a hideg miatt az éjszaka nagy része álmatlanul telt. A következő éjjel a falu fölé magasodó Székelykő gerincén, közel 1000 méter magasságban aludtunk, ahonnan jól látszódott a levegő rétegzettsége és jól érződött, hogy odafenn valóban melegebb volt. A falu viszonylag magasabb fekvése (550 m) miatt a köd, vagy a páradús levegő nehezebben ül meg, illetve a nap hamar feloszlatja, így lentről is megcsodálhattuk a környék hegyeit és a Budapesten ritkán látott égszínkék eget.
Írta: Kovács Gábor, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék
Fotók: Turjányi Sándor Tuzson
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
