Fejlődik a felszín, romlik a mély

A pusztító délszláv háborúk után megindult fejlődés most egészen új veszélyforrásokkal szembesíti a horvát természetvédőket. A felszíni idegenforgalmi beruházások egyre jobban pusztítják a Dinári-hegység felbecsülhetetlen értékű barlangi élővilágát. Vajon idehaza is kell ettől félnünk?
Kék Barlang, Horvátország Fotó: agrophilia.com
Jana Badek barlangbiológus és csapata nemrég közzé tett tanulmányukban egyértelművé tették, hogy szerintük a Balkán föld alatti barlanghálózata a világ leggazdagabb ilyen jellegű biotópja lehet. „Most azon a helyen vagyunk, ahol a földkerekség legsokoldalúbb élővilága található meg egy barlangi élőhelyen. A többi ország az esőerdői vagy a tengeri ökoszisztémái gazdag élővilágát helyezi előtérbe, ám nekünk itt, Horváthországban a barlangjaink állatvilága az, amit globális szinten megvédendőnek tartunk” – vélekedik Jana Badek.
Horvátországban a II. világháború után a természetvédelemmel keveset foglalkoztak. A kilencvenes évek elejétől pusztító balkáni háború után azonban most új esély mutatkozik: a reményeik szerint, két éven belül bekövetkező európai uniós csatlakozás után a kontinens legmagasabb szintű közlekedési, kereskedelmi és idegenforgalmi fejlesztései célpontjává válhat.
Éppen ettől óvják az ökológusok a balkáni barlangok sérülékeny élővilágát. Szerintük ugyanis a felszíni fejlesztések közvetlen hatással vannak a mélyben meghúzódó élővilágra. A Horvátországban most elvégzett vizsgálatok szerint az egyedülálló barlangi ökológiai rendszereket közvetlenül veszélyeztetik a fölöttük zajló felszíni munkálatok. „Néhány barlang már nem létezik, mert a nemzeti infrastruktúra fejlesztésének áldozatává vált” vallja be Kornelija Pantaric, a Kulturális Minisztérium illetékese, miközben elismeri, hogy az ország örökségének része a barlangi élővilág.
Hazánkban a jelenleg érvényes természetvédelmi jogszabályok szerint minden barlangi élőhely védelmet élvez. De vajon a délvidéki tények ismeretében mennyiben van félnivalója hazai barlangjaink élővilágának?
Dányi László a Magyar Természettudományi Múzeum Talajzoológiai Gyűjteménycsoportjának kurátora szerint – aki maga is aktív barlangkutató – bányászati tevékenység által veszélyeztetett barlang csak a Dunakanyarban lévő Naszályon található. Ez a Nincs kegyelem-aknabarlang. „Az Északi-középhegységben Esztramoson – és, ha jól tudom -, Bélapátfalván és Beremenden már nem folyik bányászati tevékenység, így ez nem veszélyezteti az ottani képződményeket. Az itt érintett barlangokban nem tudjuk, mi változott az elmúlt évtizedek alatt, mivel azokban még semmiféle faunisztikai vizsgálat nem történt.
A szakember szerint a Mecsek-hegységben található Mánfai-kőlyuk az egyetlen barlangunk, ahol élőhely-átalakítást megelőzően megfelelő alaposságú faunisztikai feltárás történt. „Komló vízellátásának biztosítása érdekében a barlangba mesterséges tárót hajtottak, a barlang forrását befoglalták, gátat és betonozott medret építettek. Ezáltal a járat eredeti jellegét szinte teljesen elveszítette és valószínűsíthető, hogy a korábban kimutatott, közel 160 faj jelentős része már nem találja meg benne az életfeltételeit” – vélekedik a kutató, ami arra utal, hogy nemcsak déli szomszédaink barlangkjainak élővilágában okozhat problémát a felszíni fejlesztés.
Forrás: BBC News/ng.hu