Gipsznyomok a Marson

Egyre biztosabbak lehetünk benne, hogy a Mars néhány milliárd évvel ezelőtt sokkal jobban hasonlított a Földre, mint manapság.
Fotó: NASA
Mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtt a bolygót nagy mennyiségű folyékony víz boríthatta, melynek nyomai ma is láthatók: az ősóceán partvidéke az északi pólus körül jól kivehető, és a földi vízfolyásokra utaló formák is nagy számban fellelhetők a bolygó felszínén. Korábban a Mars légköre is lényegesen sűrűbb volt (néhány tized bar a mostani 6-11 mbar helyett), ami a folyékony halmazállapotú víz jelenlétének kedvezett. Az utóbbi 3 milliárd év alatt a bolygó alacsony gravitációja és a napszél disszociáló hatása miatt a légkör lassan elszökött. A csökkenő légnyomás következtében a víz megfagyott, s a felszín alatt felhalmozódhatott.
A korai, vízben gazdag időszakra egyéb jelek is utalnak. A Spirit és Opportunity marsjárók működését 90 napra tervezték, ezalatt mintegy 1-1 km-t kellett volna megtenniük. Tervezett küldetésüket 2004 áprilisában ugyan befejezték, de kiváló állapotuk miatt még éveken át tudták szállítani a tudományos eredményeket. A Spirittel 2010-ben végleg megszakadt a kapcsolat, de az Opportunity még ma is működik, s az eltelt 90 hónap folyamán több mint 33 km-t tett meg. Jelenleg éppen az Endeavour kráter északi peremén található, Cape York névre hallgató kiemelkedés napsütötte lejtői felé tart, hogy ötödik marsi tele folyamán napelemtábláit megfelelő szögben tudja tartani.
Az eddig bejárt, kénben gazdag síkság és az Endeavour-kráter peremének találkozásánál az Opportunity 1-2 cm széles és 40-50 cm hosszú, a felszínből kiemelkedő ásványokat talált. A mikroszkópos és röntgen-spektroszkópiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a lelet nagy mennyiségű kalciumot és ként tartalmaz; nagy valószínűséggel viszonylag tiszta, vizet is tartalmazó kalcium-szulfátról (vagyis gipszről – CaSO4·2H2O) van szó.
Űrszondás megfigyelések már korábban is mutattak ki gipszet a Marson (a bolygó magas északi szélességein hullámzó gipszdűnék csillogó új-mexikói rokonaikra hasonlítanak), a Homestake névre keresztelt lelet érdekessége, hogy meglepő tisztaságú, és keletkezési helyén sikerült megtalálni.
Valószínűleg a Cape York felől érkező vízfolyás oldott ki kalciumot a vulkanikus kőzetből, ami később (vagy a kéntartalmú kőzetekből kilúgozódó, vagy a vulkanikus gázokból eredő) kénnel egyesülve kalcium-szulfátként a felszín alatti repedésekben lerakódott, majd később az eróziónak köszönhetően felszínre került.
A marsjáró korábbi útja során is talált vízre utaló nyomokat, amikor magnézium, vas és kalcium-szulfát alkotta talajon haladt keresztül, a most talált gipsz azonban semlegesebb körülmények között alakulhatott ki, mint az erősen savas feltételekre utaló korábbi kéntartalmú kőzetek. Ez a környezet a különböző élő organizmusoknak is sokkal jobban kedvezhetett.
A következő generációs marsjáró, a Curiosity is úton van már a Mars felé, várhatóan 2012 augusztusában érkezik meg a Gale-kráterhez.
Forrás: NASA