Feltérképezték a Föld legmélyebb pontját
Elkészült a Föld eddig ismert legmélyebb óceáni pontja, a délnyugat-csendes-óceáni Mariana-árok eddigi legrészletesebb térképe.
A kutatást New Hampshire-i Egyetem Parti- és Óceáni Térképészeti Központja (CCOM) vezette. A mérések szerint a 2500 kilométer hosszan futó árok legmélyebb pontjaként számon tartott Challenger-szakadék 10 944 méter mély, vagyis mélyebben nyúlik le a tengerszint alá, mint amennyire a Mount Everest a felszín fölé magasodik.
„Az egész árkot feltérképeztük, az északi végében lévő Dutton-hegylánctól egészen a déli végében tátongó Yap-árokig. A kutatás során az amerikai haditengerészet egyik hidrográfiai hajójára erősített, többsugaras akusztikus mélységmérőjét használtuk. Ezzel a szerkezettel a visszaverődő ultrahanghullámok alapján tudtuk bemérni a hajó alatti vízmélységet, majd egy száz méteres felbontású térképet készítettünk” – mondta Jim Gardner, a CCOM munkatársa.
A kutatócsoport az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) őszi találkozóján ismertette az eredményeit. A kutatást az amerikai külügyminisztérium finanszírozta annak megállapítása érdekében, hogy mekkora területet birtokolnak a Nyugat–Csendes-óceánon az amerikai fennhatóság alá tartozó Guam-sziget és az Észak–Mariana-szigetek körül.
Az adatok értékes információkkal szolgálnak a geológusok számára a Föld egyik legbámulatosabb szubdukciós zónájának alaposabb megismeréséhez: a csendes-óceáni lemez egy része a Mariana-ároknál bukik a Fülöp-szigeteki óceáni lemez alá, feltehetőleg erős rezgéseket gerjesztve ezzel.
A vizsgálat azért is időszerű, mert a közeljövőben négy tengerkutató csapat is szeretne ember vezette tengeralattjárót leküldeni az árok tüzetes felderítésére. Ez idáig csupán két ember merült le a Csendes-óceán legmélyebb pontjához: Jaques Piccard és Don Walsh 1960-ban a Triest nevű mélytengeri kutatóhajóval tett látogatást a Challenger szakadékban.
„Eddig csak az óceán nagyjából öt százalékát sikerült olyan részletességgel felfedezni és feltérképezni, mint amilyen alapos információink vannak a Föld óceán feletti területéről, vagy akár a Hold, a Mars és a Jupiter felszínéről” – magyarázta a kutatócsoport egyik támogatója.
Forrás: MTI/The Daily Telegraph
Égi jelenségek 2023. április első felében
Alkonyatkor láthatjuk a Merkúrt, magasan ragyog a Vénusz és még a Mars is megfigyelhető, ismét telihold jön, látványos táncot lejt a Vénusz és a Fiastyúk.
Híres exobolygót vizsgált a James Webb-űrteleszkóp
A TRAPPIST-1 rendszer belső bolyója az első Föld-szerű exobolygó, amelynek fénysugárzását közvetlenül is érzékeltük.
Ausztrália vulkáni múltja
A déli kontinensen jelenleg nincs működő vulkán, ám az elmúlt évmilliók tűzhányói jelentősen átrajzolták Ausztrália felszínét.
Antarktiszi felhők segítik a klíma-előrejelzést
Egy új projekt azt segít kideríteni, milyenek voltak a felhőképződés körülményei az iparosodás előtti időszakban.
Arany, halak és hegyláncok
A halak árulkodnak a hegyláncok kiemelkedéséről és arról, hol is lehet aranyat találni a folyókban
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
