Esély az előrelépésre a klímatárgyalásokon

Fotó: uu-uno.org

48 fejlődő ország, néhány kis szigetország, több afrikai állam sorakozott föl egy feszesebb menetrend mögé, miután Kanadával egyetértésben a szigorúbb és jogilag kötelező klíma megállapodásra törekvő koalíció az EU vezetésével az erősen szennyező ipari óriásokra fókuszál, Kínára és Indiára.

A résztvevők között azonban még mindig akadnak kételkedők, mivel olyan kritikus részletekről, mint a céldátumok vagy a jogi forma, eddig egyáltalán nem esett szó. Ezek könnyen alááshatnak egy esetleges megállapodást.

Az EU egyik képviselője megjegyezte, hogy az Egyesült Államok azért utasította el a konkrét iránycélokat, mert a képviselőknek nincs felhatalmazásuk egy jogilag kötelező megállapodás megkötésére. Ha az ENSZ tető alá is hozna egy ilyen szerződést, annak amerikai részről történő jóváhagyása bizonytalan, mivel a környezetvédelemre vonatkozó törvényhozás továbbra is az egyik legvitatottabb kérdés a kongresszusban.

Az amerikai tárgyaló felek „megállapodhatnak egy menetrendben, ami sehová sem vezet, de egy olyan menetrendben nem, ami jogilag kötelező megállapodás felé mutat. Az EU viszont erre törekszik”–mondta egy névtelen EU-forrás a Reuters munkatársának.
Az EU-koalíciót vezető brit tárgyaló, Chris Huhne is úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás hiánya jobb, mint egy hamis megállapodás. Az EU nem adja a nevét homályos és valódi tartalom nélküli alkuhoz. „Nem kívánjuk a repedéseket papírokkal eltakarni – mondta az újságíróknak. – Valódi menetrendre van szükségünk, amely egyetlen átfogó globális megállapodás felé mutat, és valódi megoldást nyújt a klímaváltozásra.”

Egy másik területen, az amerikai küldöttek állítólag közel állnak ahhoz, hogy véglegesítsék a Zöld Klíma Alap (GCF) adminisztratív rendszerét. Az alap célja, hogy forrásokat szivattyúzzon az ipari országokból a szegényebb országok támogatására.

Az amerikai, venezuelai és szaúd-arábiai küldöttek első nekifutásra ugyan elutasították az alap kezelésére javasolt struktúrát, amivel elodázták a végső döntést.

Ugyanakkor, míg az alap támogatói abban bíznak, hogy a 100 milliárd dollárt kitevő pénzösszeg 2020-ra rendelkezésre áll és kiosztásra kerülhet, még mindig bizonytalan a pénz pontos forrása, mivel a fejlett országok a konkrét pénzügyi kötelezettségvállalások tekintetében még nem egyeztek meg. A szegényebb országok képviselői, beleértve a kis szigetországok szövetségét (AOSIS) kétkedésüknek adtak hangot mondván: fennáll a veszély, hogy a Zöld Klíma Alap üres ígéretek üres váza lesz.

Forrás: redOrbit