Magyarország leghosszabb barlangrendszere
Több barlangászcsoport hónapokon át tartó munkájának eredményeként sikerült megtalálni az összeköttetést a Pál-völgyi-, a Mátyás-hegyi és a Harcsaszájú–Hideg-lyuk-barlang között. Ezzel Magyarország leghosszabb, 28,6 kilométeres barlangja jött létre.
Nagy Gergely Domonkos, a Barit Barlangkutató Csoport kutatásvezetője az összekötött barlangrendszer térképét magyarázza Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
„A barlangok közötti összeköttetéseket a járatok végpontjaiban összegyűlt törmelék eltávolításával nyitják meg a barlangászok, tehát nem mesterséges feltárásokat végeznek, hanem már meglévő, de eltömődött járatokat tisztítanak meg. Munkájukat tektonikai mérések és huzatvizsgálatok előzik meg. Egy-egy ilyen járatfeltárás hosszú hónapokig is eltart, mivel a barlangászok elsősorban szabadidejükben, saját pénzből végzik a munkát” – fejtette ki Leél-Őssy Szabolcs, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, területen karsztosodásra és barlangképződésre alkalmas mészkő található, illetve a tektonikai adottságok is megfelelőek a barlangrendszerek kialakulásához, ugyanakkor a felszínen semmi sem utal a mélyben húzódó rendszerek létére.
A most már 28,6 kilométer hosszú rendszer összekötésében a Bekey Imre Gábor Csoport, a Barit Barlangkutató Csoport és a Szabó József Barlangkutató Csoport vett részt, de a mos megismert barlang feltárása 31 év és mintegy 250 ember munkájának köszönhető.
A Pál–völgyi-barlang első szakasza még 1904-ben, kőbányászat közben nyílt meg, hamarosan aztán a Bugyura-, a Hideg-lyuk- és a Kis–Hideg-lyuk-barlang is bejárhatóvá vált. A múlt század harmincas éveiben megkezdődött a Mátyás-hegyi kőfejtő üregeinek feltárása, aminek eredményeképpen a Mátyás–hegyi-barlang hossza az ezredfordulóra már meghaladta az 5,1 kilométert.
A Pál-völgyi- és a Mátyás–hegyi-barlang között 2001 végén találták meg az összeköttetést. Hamarosan sikerült az áttörés a Harcsaszájú-barlangban és a szomszédos Hideg-lyukban is, 2010 tavaszán pedig felfedezték a két barlang közti összekötő járatot. Ekkor a figyelem a Mátyás-hegyi és a Pál-völgyi-, valamint a Hideg-lyuk- és a Harcsaszájú-barlang közti összeköttetés felkutatására irányult, ami végül 2011. december 11-én eredménnyel járt.
Hazánk leghosszabb barlangrendszerének eddig az Aggteleki Nemzeti Park területe alatt húzódó Baradla–Domica-rendszert tekintették, amelynek teljes hossza jelenleg mintegy 25,5 kilométer. Az Aggteleki-karszton továbbra is komoly barlangkutató munka folyik, így nem kizárt, hogy a hazai toplistán a jövőben lesz még változás.
Az aggteleki barlangrendszer 1995 óta az UNESCO Világörökség része. A budapesti rendszert feltáró kutatók azt remélik, hogy hamarosan ez a rendkívüli természeti érték is hasonló védelmet kaphat.
Forrás: MTI/ng.hu
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
