Földhöz hasonló bolygók?
Felfedezték az első valóban Föld-méretű exobolygókat egy a mi Napunkhoz hasonló csillag körül. Az égitesteket a Lyra csillagképben, a tőlünk ezer fényévnyire található Kepler-20 bolygórendszerben azonosították.
Naprendszerünk és a Kepler-22 összehasonlítása.
NASA/Ames/JPL-Caltech
A NASA bejelentése szerint a Kepler-20e és a Kepler-20f exobolygó egy Naphoz hasonló – annál egy kicsit hűvösebb G-osztályú – csillag körül keringenek, de sajnos egyik sem a rendszer lakhatósági zónájában. A Kepler-20e bolygó valamivel kisebb, mint a Vénusz, mérete 0,87 szerese Földünkének. A Kepler–20f egy kicsit nagyobb bolygónknál, átmérője 1,03–szorosa a Föld átmérőjének. Előbbi 6,1 nap alatt kerüli meg szülőcsillagát, míg utóbbi 19,6 nap alatt. Mindkét bolygó felszínén barátságtalanul forró körülmények uralkodhatnak. A Kepler-20e felületi hőmérséklete több mint 760 °C lehet, a Kepler-20f-é 426 °C.
A felfedezést mérföldkőnek tartják a tudósok, véleményük szerint ezek után biztosan még több, Földhöz hasonló méretű exobolygót vehetnek észre a Kepler űrtávcső segítségével.
A NASA kutatócsapata szintén ugyanebben a rendszerben még három exobolygót azonosított. A Kepler-20b 3,7 nap, a Kepler-20c 10,9, a Kepler-20d 77,6 nap alatt kerüli meg csillagát. Mind az öt bolygó nagyjából a Merkúr–Nap távolságon belül mozog.
2011. december 5-én a NASA bejelentette az első, lakható zónán belül eső bolygó, a Kepler-22b megtalálását, de szakértők véleménye alapján ez a planéta túl nagyméretű lenne kőzetbolygónak.
Forrás: Hír24
500 év múlva idegen helynek tűnhet majd a bolygónk
A kanadai McGill Egyetem kutatói vezette csoport kiszámította, milyen lesz majd a Föld 2500-ban.
2021-ben tovább nő a szén-dioxid-kibocsátás
Miközben egyre több ország tesz fogadalmat a klímaváltozás elleni harcban, sok államnak tovább nő az emissziója.
A klímaváltozás egyre több embert érint
Úgy tűnik, a globális felmelegedés gyakorlatilag a Föld minden részén érezhető.
Égi jelenségek 2021. október második felében
Alkonyatkor a Vénuszt, hajnalban a Merkúrt figyelhetjük meg.
A holtfák és cserjék fontossága az erdőben
Az erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezőit vizsgálták az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói, akik arra keresték a választ, hogy miként lehet a gazdasági hasznosítás mellett is jobban megóvni az erdők élővilágát.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
