Sárfolyás Norvégiában
Emberek tucatjait kellett kitelepíteni újév napján Norvégia harmadik legnagyobb városa, Trondheim körzetében, ahol a szokatlanul meleg decemberi időjárás miatt egy mindent elnyelő sárfolyás indult meg.
Fotó: Christopher Furberg
Emberi sérülés nem történt, mert a lejtős tömegmozgás csak falusi térséget érint és egy folyóvölgyben halad előre, de a geológusok folyamatosan szemmel tartják az immár egykilométeres fekete sáros folyamot.
Norvégiában nem egyedülálló e jelenség. A felszínközeli vastag, tengeri eredetű agyagrétegek a múlt hónapban Skandinávián áthaladt viharos időjárás nagy mennyiségű csapadékát magukba szívták. A különleges viselkedésű agyag 80 %-os víztartalmat is képes elérni, úgy hogy szilárd marad, nagy azonban a tixotrópiának nevezett jelenség veszélye. Ha ez bekövetkezik, már kis rázkódás hatására is a réteg hirtelen összeomolhat és folyékonnyá válhat, ami a norvéghoz hasonló pusztító sárfolyamot eredményezhet. A megnövekedett csapadékmennyiség nem csak a réteg „fellazításával” járul hozzá a katasztrófához, hanem a folyóvölgyek mélyítésével is, amely megszünteti azok alátámasztását.
Hasonló katasztrófák Észak-Amerika és Skandinávia területén 10-20 évente fordulnak elő, a megváltozó klíma miatt azonban egyre gyakrabban alakulnak ki nagy esőzések. Ezek az északi területeken megnövelhetik a korábban stabil agyagrétegek összeomlásának veszélyét. Ilyen veszély nem csak a balti és kanadai térségekben áll fenn, de hasonló klímájú magashegységek esetén is, ami általában együtt jár nagy vastagságú agyagrétegek kialakulásával.
Az Alpok hasonló kialakulású, bár sokkal lassabban mozgó jelensége, amelyet az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszéke és a bécsi Technische Universität Fotogrammetriai és Távérzékelési Intézetének közös kutatócsoportja szoros együttműködésben vizsgál Dr. Székely Balázs vezetésével. Fotó: Kovács Gábor
Forrás: The Watchers / Kovács Gábor, ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
