Csak az biztos, hogy lezuhant
Közép-európai idő szerint vasárnap este hét óra körül a Csendes-óceánba zuhantak a Phobos–Grunt űrszonda darabjai. Az űreszköz földet érését rengeteg bizonytalanság kísérte, egyelőre a becsapódás pontos helye és ideje nem ismert.
Fotó: Roscosmos
Az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2012. január 15-én figyelmeztetést adott ki, mely szerint a pályájáról letért orosz Phobos–Grunt űrszonda el nem égett darabjai esetleg Magyarország területén is becsapódhatnak. A katasztrófa-védelmisek arra figyelmeztették a lakosságot, hogy a lezuhant darabokat ne közelítsék meg és ne érjenek hozzájuk, mert azok egészségre ártalmas anyagokat tartalmazhatnak. Minderre azért volt szükség, mert az Orosz Űrkutatási Hivatal által előzetesen elvégzett számítások szerint, hat eltérő pályán zuhanhat le a szonda, és ezek közül kettő is érintette hazánk légterét.
A történet ettől a bejelentéstől fokozatosan átalakult: egymás után többször, egymásnak homlokegyenest ellenkező forgatókönyvek láttak napvilágot, bár az űrszonda Föld körüli mozgását több internetes oldalon is online lehetett követni – a történésekről Facebook-oldalunkon folyamatosan tudósítottunk –, s az eszköz pályájának minden adatát figyelemmel kísérhettük. Ennek ellenére délelőtt már tényként közölte az orosz hatóság, hogy a szonda Kína területén, a Góbi-sivatagban fog földet érni. Kora estére újra változott az előrejelzés: akkor egy nagyjából negyven perces „ablakot” jelöltek meg 19 óra körül azzal, hogy ekkor fog az Atlanti-óceánba hullani.
Ekkor még, a több mint 130 kilométeres magasságban, 7,5 km/s pálya menti sebességgel keringő űreszköz még vígan körözött. Már háromnegyed nyolc is elmúlt, amikor az első, immár hivatalos bejelentést közzétették a hírügynökségek: a Phobos–Grunt űrszonda darabjai 2012. január 15-én, közép-európai idő szerint 18:45 körül a Csendes-óceánba zuhantak, a Chiléhez tartozó Wellington-szigettől 1250 kilométerre, nyugatra.
A fiaskóval végződött orosz Mars-expedíció végjátékához kísértetiesen hasonló eset történt 2011. szeptember 23-án. A mintegy 10 tonnás Felsőlégköri Kutatóműhold (UARS) visszatérését sem sikerült pontosan előre jelezni.
A Phobos–Grunt-program
A 2011. november 8-án felbocsátott űrszonda feladata az volt, hogy a Mars pályájára állva kis távolságból tanulmányozza a bolygót, és egy leszálló modult küldjön a Mars Phobos nevű holdjára. Az orosz űreszközzel azonban a Föld körüli pályára állása után megszakadt a kapcsolat, és minden, a szonda „felélesztésére” irányuló kísérlet kudarcba fulladt, így nem tudott útnak indulni a vörös bolygó felé. Az üzemanyaggal feltöltött űreszköz tömege mintegy 14 tonna volt, amelynek több mint a felét a mérgező nitrogén-tetroxid és hidrazin üzemanyag tette ki, ám ez szinte biztosan elégett a felső légkörben. A Phobos–Grunton kis mennyiségben radioaktív izotópok is voltak.
A csillagászok akkor is, most is ugyanazzal magyarázták az előrejelzés nehézségeit. Amint közölték, a rendkívül lapos szögben a légkörbe lépő tárgy mozgását olyan sok tényező befolyásolja, hogy annak pontos kiszámítása szinte lehetetlen. A Nap növekvő aktivitása miatt a Föld légköre a központi csillagunkkal átellenes oldalán a napszél következtében erősen kitüremkedik, így az immár alacsony pályán keringő tárgyat erősen fékezi. Ráadásul ezek az űreszközök nem áramvonalas alakúak, tele vannak kilógó alkatrészekkel, üzemanyagtartályokkal, napelemtáblákkal stb., ezért az sem mindegy, milyen állásban érintkeznek a légkörrel. A zuhanás további szakaszában a helyi időjárási körülmények is szerepet játszanak, ezért végső soron még a legapróbb számítási pontatlanságok is több ezer kilométeres eltérést eredményezhetnek az előrejelzésben.
Ha más nem is, annyi immár bizonyos: a Phobos–Grunt földet ért. Azt, hogy pontosan hol zuhant le, ezekben a napokban igyekeznek meghatározni a témával foglalkozó űrkutatási szakemberek.
Írta: Horváth Árpád
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
