Csak együtt óvhatjuk meg bolygónkat!
Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint az éghajlatváltozás globális probléma, amelynek kezelésére minden ország együttes fellépésére van szükség, és ehhez nem elegendőek a decemberi durbani klímakonferencián elért eredmények.
Fotó: dreamstime
A helyettes államtitkár a Magyar Külügyi Intézetben hétfőn tartott előadásában elmondta, az üvegházhatású gázok kibocsátása a mindennapi élet számos területét érinti, csökkentése nem kizárólag környezetvédelmi kérdés. A politikus felhívta a figyelmet, hogy az üvegházhatású gázok – például a szén-dioxid és a metán – nem egyenlők az ózonkárosító, mesterséges gázokkal, hanem a légkör természetes összetevői.
Ezek a gázok nem ott fejtik ki hatásukat, ahol kibocsátották őket, hanem eljutnak a bolygó egészének légkörébe. Éppen ezért csak a globális fellépés lehet hatékony a helyzet kezelésére, minden országnak egyidejűleg csökkentenie kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Baranyai Gábor rámutatott: ha nem sikerül visszafogni a kibocsátást, akkor emelkedhet a tengerek vízszintje, növekedhet a szélsőséges időjárási jelenségek száma, és mivel a szén-dioxid nagy részét az óceánok elnyelik, megváltozhat ezek kémhatása, ami károsan hat az élővilágukra.
Az országok jelentős része komolyan veszi a problémát, amit jól mutat, hogy többen népes delegációt küldtek a dél-afrikai Durbanben tartott legutóbbi klímakonferenciára. A Földünket érintő kérdéssel az ENSZ is kiemelten foglalkozik. A helyettes államtitkár felidézte: a kiotói jegyzőkönyvet ratifikálók vállalták a gázkibocsátás csökkentését, Durbanben pedig a világ teljes kibocsátásának 17 százalékáért felelős országok további csökkentést vállaltak. Ez azonban nem elég a világméretű probléma megoldásához – mondta az államtitkár.
A fejlődő és fejletlen országok azzal vádolják a fejletteket, hogy a kialakult helyzetért ők a felelősek, ezért nekik is kell a megoldást megtalálni, holott Kína, India és Brazília okolható a kibocsátás jelentős részéért. A fejlődő, kis szigetállamok, például a Maldív- vagy a Seychelles-szigetek, a legveszélyeztetettebbek, számukra „élet-halál kérdésről” van szó.
Baranyai Gábor elmondta, a tárgyalásokon rendszerint nehéz előrelépést elérni, gyakran már az is áttörésnek számít, ha a résztvevőknek sikerül arról megegyezniük, hogyan tárgyaljanak tovább.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez csatolt kiotói jegyzőkönyvet, 1997-ben fogadták el, és 2005. február 16-án lépett hatályba. A dokumentum mintegy 40 fejlett ipari országnak írja elő az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2008 és 2012 közötti, az 1990-es szinthez viszonyított, átlagosan 5,2 százalékos csökkentését.
MTI bbkr / guz
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Égi jelenségek 2025. január második felében
Holdfényesen kezdődik az időszak, a végén pedig lesz alkonyi és hajnali holdsarlónk is, együttállásokkal.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
