Magyarok a világ legmagasabb taván
Földünk legmagasabban fekvő tavát eddig még egyetlen tudományos expedíció sem vizsgálta. Három magyar kutató a hét elején azért indult útnak Chilébe, hogy Dél-Amerika természetföldrajzi térképén eltüntessék ezt a „fehér foltot”.
Fotó: dreamstime
Az expedíciót Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természetföldrajzi Tanszékének adjunktusa vezeti. Ő és társai – Mari László geográfus és Heiling Zsolt terepi mérnök – azért indultak útnak 2012. január 23-án, hogy a Chile és Argentína határán, 6400 méter magasan fekvő, egyelőre névtelen tavat tanulmányozzák. A 6893 méter magas Ojos del Salado nevű vulkán örökké fagyos, nyár derekán is hó és jég borította csúcsa alatt fekvő, mintegy 100 méter átmérőjű tó felszíne egész évben be van fagyva, ezért a tudósok semmit sem tudnak arról, mi lehet a jég alatt.
Nagy Balázs járt már ezen a vidéken: társaival együtt 2010-ben magyarokként elsőként jutottak fel a világ legmagasabb vulkánjának csúcsára. Akkori expedíciójukról a geográfus elmondta: a tűzhányó kopár lejtői az antarktiszi fagysivatagokra emlékeztetnek, néhány primitív növénytől eltekintve alig találkoztak élettel. A 3800–4300 méteres magasságban található tavak vize általában igen magas koncentrációban tartalmaznak ásványi sókat, amelyek a környékükön fakadó hévforrásokból kerülnek ide.
Az ELTE kutatói tisztában vannak azzal, hogy nem lesz könnyű eljutni a tóhoz. A 2010-es expedíció során megtapasztalhatták, mennyire nehéz a terep, ráadásul a csapatnak a zord időjárással is meg kell küzdenie. Az élelmiszeren kívül magukkal kell vinniük a teljes, két hétre való vízkészletet is, mert a vulkánon egyáltalán nincs iható víz.
Nagy Balázsék szeretnének méréseket végezni a helyszínen: megmérik a víz hőmérsékletét, sótartalmát és egyéb kémiai jellemzőit, és szeretnének mintát is hozni a vízből. A tavat, meglehet, belülről ugyancsak hőforrások melegítik, ezért elvileg nem kizárható, hogy abban valamiféle extremofil élet is jelen van. ilyen, a szélsőséges környezethez alkalmazkodott életformákat találtak már a Yellowstone erősen savas, forró gejzírjeiben is, ezért ha nem is lenne meglepetés, de mindenképpen komoly tudományos felfedezésnek számítana, ha ilyen élőlényeket találnának a magyar tudósok a világ legmagasabban fekvő tavában is.
Az expedíció keretében a vulkánon mérőműszereket is elhelyeznek, amelyek a légköri adatokat – hőmérséklet, páratartalom stb. – rögzítik. Ezeket a tervek szerint két esztendő múlva egy újabb út során gyűjtik be. Az így nyert adatok segítségével arról szeretnének képet kapni, hogy a globális klímaváltozás mennyiben érezteti a hatását ilyen magasságban.
Forrás: ng.24.hu/H. Á.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
200 éves vulkáni rejtélyt sikerült megoldani
Eltompult és kékessé vált a Nap fénye az északi félteke jelentős részén, nagyjából 1 Celsius-fokkal csökkent a bolygónkon a hőmérséklet, és volt, ahol éhínség is kialakult.
Ennél kisebb főövbeli kisbolygót nem találtunk eddig
A James Webb-űrteleszkóp a fő kisbolygóöv objektumait vizsgálta különös módszer segítségével, és 138 eddig nem látott égitestet fedezett fel.
Sólepárlók tarkítják a Rhone torkolatvidékét
A francia folyó Salin-de-Giraud falu mellett ömlik a Földközi-tengerbe, ahol hatalmas sólepárlók szolgálják az ember sóigényét és a vándormadarakat egyaránt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
