Ősi óceán nyomai a Marson
Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express űrszondája üledékeket észlelt a Mars északi síkságain, amelyek óceáni fenékre emlékeztetnek - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Fotó: ESA, C. Carreau
„Úgy véljük, hogy ezek az üledékes rétegek jégben lehetnek gazdagok. A felvételek újabb bizonyítékot szolgáltatnak annak az elméletnek az alátámasztására, miszerint a területet valaha óceán borította” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Jérémie Mouginot, a grenoble-i Bolygókutató és Asztrofizikai Intézet (IPAG) csillagásza.
A felszín alatti rétegek tanulmányozására, folyékony víz, valamint vízjég felkutatására hivatott MARSIS kétévnyi adatait elemezték a kutatók. Az adatok azt sugallták, hogy a vörös bolygó északi síkságait alacsony sűrűségű anyag borítja. Ez viszont arra utal, hogy egykoron ez volt az óceánfenék.
„A MARSIS belelát a talajba és 60-80 méter mélységig feltérképezte a felszínt. Ebben a szelvényben mindenütt üledékes anyagok és jég nyomait látjuk” – emelte ki Wlodek Kofman, az IPAG radarcsoportjának vezetője.
A marsi óceánok elmélete nem új, az egykori partvonalak körvonalai kivehetők különböző űrszondák felvételein, ennek ellenére a felvetés állandó viták tárgyát képezi. A napokban jelent meg egy olyan tanulmány is, amely szerint a vörös bolygót legalább 600 millió éven át rendkívüli szárazság sújtotta.
A Mars történelmét feltáró kutatók viszont úgy vélik, hogy a bolygón két óceán is lehetett: az egyik négymilliárd éve, amikor még sokkal melegebb és csapadékosabb volt az éghajlat, a másik pedig hárommilliárd éve, amikor valamilyen becsapódás hatására a felszínt borító jégpáncél felolvadt, majd a víz az alacsonyabban fekvő területeken gyűlt össze. Ennek ellenére a későbbi óceán csupán átmeneti „jelenség” lehetett a Marson – a víz nagy valószínűséggel megfagyott, vagy a talajba szivárgott, esetleg permetté alakult, amely néhány millió év alatt a légkörbe emelkedett.
„Aligha maradhatott meg a folyékony víz elég soká ahhoz, hogy kifejlődhessen bármiféle életforma” – vélekedett Jérémie Mouginot.
„A Mars Express korábbi, a víz egykori jelenlétére utaló bizonyítékait a felvételek, valamint ásványtani adatok és légköri mérések szolgáltatják. Immár a felszín alatti radarmérések eredményeivel is rendelkezünk, de a kérdés változatlan marad: Hová tűnt a víz?” – kérdezi Olivier Witasse, a Mars Express projektkutatója.
Forrás: MTI/ nfj / kut
Kapcsolódó cikk: Nem lehet élet a Marson?
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
