Újjáéledő talaj

Fotó: phylazonit.hu

A hires Béres Csepp feltalálója, Béres József (1920-2006) agrármérnök-biokémikus, kutatásai során vonta le egykor a következtetés, amely szerint „a talaj a növény, az állat és az ember számára alapvető éléstár, s a föld ásványi részeinek a termeléssel együtt járó kizsigerelése, élettanilag fontos mikroelemeinek állandó csökkenése megannyi betegség előidézője lehet”. A beforgatott jövő című szakkönyv írói (Balázsy Sándor, Bartók Tibor, Benedek Szilveszter, Biró Borbála, Keresztes Zsolt, Máté Sándor, Nagy Dóra, Szécsi Árpád és Zászlós Tibor) állítják, a magyar szabadalomként bejegyzett Phylazonit baktériumtrágya képes a folyamatosan gyengülő talajélet regenerálására, és megteremti az egészséges élelmiszerek előállításának lehetőségét.

A mezőgazdasági kutatások előrehaladtával napjainkban már lehetőség van olyan baktériumtenyészetek létrehozására, amelyek az ember alapvető éléstárának, a talajnak a biológiai, kémiai és fizikai tulajdonságait regenerálják, javítják, az elengedhetetlenül fontos tápelemek kialakítását elősegítik. Mindez az egészséges élelmiszerek és állati takarmányok szántóföldi előállításának feltételeit teremti meg, méghozzá hosszú távra – írják az említett szakkönyv közreműködői.

Tény, hogy a talaj állapota a nagy adagban használt műtrágyák hatására jelentősen romlik, savanyodik, a földben lévő fontos baktériumok száma csökken, vagy egy részük már ki is pusztult. A szakemberek szerint a negatív folyamatok megállítását, az egészséges talajélet helyreállítását egy magyar szabadalomtól, a Phylazonit baktériumtrágyától lehet várni. Tíz magyar szekember, egymástól függetlenül végzett kutatásai révén jutott el a talajjavító szer összetételhez. Ez olyan baktériumtörzsekből áll, amelyek képesek a légköri nitrogén megkötésére, valamint foszformobilizációra és a cellulóz bontására, de emellett vitaminokat és növényi hormonokat is termelnek.

A Phylazonit baktériumtrágya a levegő nitrogénjét a felső talajrétegben hozzáférhetővé teszi a növények számára, ily módon közvetlenül, saját hatásmechanizmusa révén – a kutatási adatok szerint bizonyítottan – átlagosan 50-60 kilogramm nitrogén előállítására képes hektáronként. A földben, úgynevezett vízoldhatatlan formában jelenlévő foszforvegyületeket pedig úgy képes átalakítani, hogy azokat a növények hasznosítani tudják. Hektáronként 30-40 kilogramm foszfor vízoldhatóvá alakítását végzi el. Felélénkíti az egyéb baktériumok, így a cellulózbontók működését is, aminek következtében hektáronként akár 100 kilogramm káliumot is kaphat a talaj. Szelént, krómot és más mikroelemeket szintén közvetít a növényi, illetve áttételesen az állati táplálékkal az ember számára. Javítja továbbá a talaj szerkezetét, beindítja a humusz újratermelődését, a kizsigerelt termőréteg újraéledését. Termelt hormonjaival felgyorsítja a növények növekedését, fejlődését, gyorsítja érésüket. Az ugyancsak termelt vitaminjaival pedig fokozza a növények ellenálló képességét a betegségekkel szemben és erősíti szárazságtűrő képességüket.

Vajda Péter, a nyíregyházi Agrova-Bio Kft. ügyvezető igazgatója a szerről elmondta azt is, hogy a Phylazonittal kezelt mezőgazdasági területeken jelentős termésnövekedést mutattak ki, például a kukoricánál. A Phylazonit baktériumtrágyát kipróbálták a vörösiszap által károsított területek regenerálásánál is, Devecser és Kolontár környéki termőföld talajéletének visszaállításához. A permetezéssel a földekre kijuttatott szer eredményeként hamar PH-csökkenés jelentkezett, a lúgos érték semlegesítését mutatták ki a vizsgált talajmintákban. Két hónap múlva pedig a föld PH-értéke már megegyezett a katasztrófa előtt mérttel, szinte teljesen beindult az egészséges talajélet – tájékoztatott az igazgató.

Forrás: MTI/ bbag / krp