A túlélő fekete lyuk

Galaxisa pusztulását élte túl a ritka fekete lyuk, amelyet a Hubble-űrteleszkóp felvételein figyeltek meg ausztrál és amerikai csillagászok.
Fotó: NASA, ESA, és S. Farrell (Sydney Institute for Astronomy, University of Sydney)
A felfedezésről az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelent meg tanulmány.
A Hubble-űrteleszkóp a közelmúltban kapta lencsevégre fiatal, kék csillagok halmazát, amelyek egy “középsúlyú” fekete lyukat vettek körbe. A feltételezések szerint a fekete lyuk egykoron egy törpegalaxis központjában volt, amelyet egy nagy csillagváros gravitációs ereje tépett szét – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Az erőszakos esemény során a nagyobb galaxis elrabolta kisebb “fajtársa” legtöbb csillagát. Ugyanakkor az esemény során összenyomódtak a fekete lyukat övező gázfelhők, amelyek a csillagképződés hullámát indították be. Az ily módon született ifjú csillagokat leste meg a Hubble “mindenlátó” szeme.
Az asztronómusok szerint a fiatal csillagok alig 200 millió évesek, ez azt jelenti, hogy a két galaxis “párviadalára” is körülbelül ebben az időszakban kerülhetett sor.
“A nagyon fiatal csillagok halmaza arra utal, hogy a ’középsúlyú’ fekete lyuk egy nagyon kis tömegű galaxis középpontja lehetett” – magyarázta Sean Farrell, a Sydneyi Csillagászati Intézet kutatója.
A HLX-1 katalógusjelű fekete lyuk azontúl, hogy egy elveszett galaxis létét árulta el a kutatóknak, önmagában is rendkívül érdekes. Amikor Sean Farrell és kollégái 2009-ben felfedezték az objektumot, ez volt az egyetlen ismert “középsúlyú” fekete lyuk. A fekete lyukak olyan osztályát képviselheti, amelyek a legtöbb galaxis centrumában terpeszkedő szupermasszív fekete lyukak “építőkövei” lehetnek. A 290 millió fényévnyire található HLX-1 “mindössze” húszezer Nap-tömegű. Összehasonlításképp, a Tejútrendszer központjában lévő fekete lyuk tömege négymillió Napéval egyenlő.
“A HLX-1 egyedülálló volta arra utal, hogy ezek a közepes fekete lyukak csak rövid ideig léteznek” – emelte ki Mathieu Servillat, a kutatócsoport tagja, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Intézet munkatársa.
A ritka, közepes méretű fekete lyukak tanulmányozása remélhetőleg hozzásegíti a tudósokat, hogy jobban megismerjék származásukat, valamint megtudják, miként alakulnak ki a szupermasszív fekete lyukak.
Forrás: MTI/ nfj/ ifgg