A túlélő fekete lyuk
Galaxisa pusztulását élte túl a ritka fekete lyuk, amelyet a Hubble-űrteleszkóp felvételein figyeltek meg ausztrál és amerikai csillagászok.
Fotó: NASA, ESA, és S. Farrell (Sydney Institute for Astronomy, University of Sydney)
A felfedezésről az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelent meg tanulmány.
A Hubble-űrteleszkóp a közelmúltban kapta lencsevégre fiatal, kék csillagok halmazát, amelyek egy „középsúlyú” fekete lyukat vettek körbe. A feltételezések szerint a fekete lyuk egykoron egy törpegalaxis központjában volt, amelyet egy nagy csillagváros gravitációs ereje tépett szét – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
Az erőszakos esemény során a nagyobb galaxis elrabolta kisebb „fajtársa” legtöbb csillagát. Ugyanakkor az esemény során összenyomódtak a fekete lyukat övező gázfelhők, amelyek a csillagképződés hullámát indították be. Az ily módon született ifjú csillagokat leste meg a Hubble „mindenlátó” szeme.
Az asztronómusok szerint a fiatal csillagok alig 200 millió évesek, ez azt jelenti, hogy a két galaxis „párviadalára” is körülbelül ebben az időszakban kerülhetett sor.
„A nagyon fiatal csillagok halmaza arra utal, hogy a ’középsúlyú’ fekete lyuk egy nagyon kis tömegű galaxis középpontja lehetett” – magyarázta Sean Farrell, a Sydneyi Csillagászati Intézet kutatója.
A HLX-1 katalógusjelű fekete lyuk azontúl, hogy egy elveszett galaxis létét árulta el a kutatóknak, önmagában is rendkívül érdekes. Amikor Sean Farrell és kollégái 2009-ben felfedezték az objektumot, ez volt az egyetlen ismert „középsúlyú” fekete lyuk. A fekete lyukak olyan osztályát képviselheti, amelyek a legtöbb galaxis centrumában terpeszkedő szupermasszív fekete lyukak „építőkövei” lehetnek. A 290 millió fényévnyire található HLX-1 „mindössze” húszezer Nap-tömegű. Összehasonlításképp, a Tejútrendszer központjában lévő fekete lyuk tömege négymillió Napéval egyenlő.
„A HLX-1 egyedülálló volta arra utal, hogy ezek a közepes fekete lyukak csak rövid ideig léteznek” – emelte ki Mathieu Servillat, a kutatócsoport tagja, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Intézet munkatársa.
A ritka, közepes méretű fekete lyukak tanulmányozása remélhetőleg hozzásegíti a tudósokat, hogy jobban megismerjék származásukat, valamint megtudják, miként alakulnak ki a szupermasszív fekete lyukak.
Forrás: MTI/ nfj/ ifgg
Civil kutató segíti a Jupiter felhőzetének megismerését
Nemrégiben kiderült, hogy amatőr eszközök segítségével is vizsgálni lehet az óriásbolygók légkörét, gyorsabban és olcsóbban a professzionális módszernél.
Ez a NASA új terve a marsi kőzetminták hazaszállítására
A korábbi elképzelés nem megvalósítható, de a már összegyűjtött mintákat nem szabad veszni hagyni.
Tökéletes keretben örökítették meg ezt a vulkánt
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) fotósai általában az éjszakai égboltra irányítják kameráikat, néha azonban nappal is érdemes néhányat kattintani.
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
