Magyarországi otthonok energiahatékonysági állapota
A Nemzetközi Energiahatékonysági Nap (március 6.) alkalmából a Knauf Insulation Kft. felmérést végzett 500 magyar ingatlantulajdonos körében. Vizsgálták az otthonok energiahatékonysági állapotát, a már megvalósított, illetve tervezett fejlesztéseket.
A magyar ingatlantulajdonosok 85 százaléka tudja, hogy energiahatékonysági beruházásokkal nagymértékben csökkentheti rezsiköltségét, mégis az elmúlt 5 évben, alig 50 százalékuk végzett otthonában ilyen fejlesztéseket, és ezek legnagyobb része a fűtési energia felhasználásának csökkentését célozta meg. Az ingatlanok 34 százalékánál 20 000 és 30 000 forint közé esett a fűtési költség, 21 százalékuknál pedig 30 ezer forintot is meghaladta a leghidegebb, idei téli hónapokban. A számottevő megtakarítási lehetőség ellenére, a magyar lakosság harmada az anyagiak miatt nem fejleszti otthona energiahatékonysági állapotát, ha azonban fordít erre, akkor szigeteléssel, nyílászárók cseréjével, valamint energiatakarékos izzók alkalmazásával csökkenti az energiafelhasználást. A megkérdezettek 77 százaléka a fűtésköltség csökkenését várja otthona energiahatékonysági fejlesztésétől.
A kutatásában résztvevők családi házban, téglaépítésű társasházban, illetve panellakásban laknak, ezeknek mintegy ötöde 1960 előtt épült. Energiahatékonysági szempontból mindössze 13 százalék tekinthető korszerű épületnek. A téli hónapokban a megkérdezettek ötöde több mint 30 000 forintot költ fűtésre, és mindössze 8 százalék fizet kevesebbet, mint 10 000 forintot.
A megkérdezettek 44 százaléka semmilyen energiahatékonysági beruházást nem végzett otthonában az elmúlt 5 évben. Az esetek több mint kétharmadánál ennek anyagi okai voltak. Az ilyen irányú fejlesztést végzők célja elsősorban a fűtésszámla csökkentése. Környezeti szempontú fenntarthatóságot segítő fejlesztéseket alig a lakosság pár százaléka valósított meg, úgymint hőszivattyú, napkollektor, napelem.
A kutatásból kiderült, hogy az ingatlantulajdonosok 73 százaléka tervez a közeljövőben valamilyen energiahatékonysági beruházást, az esetek több mint harmadában szigetelést. A szigetelést tervező ingatlantulajdonosok többsége a 10 cm vastagságú, polisztirol, homlokzati vagy beltéri szigetelésbe ruházna be, így a befektetett összeg 2-4 év alatt megtérül, ezt követően pedig minden, szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.
„A tulajdonosok többsége 100 és 300 ezer forint közötti összeget tud ingatlanának energetikai fejlesztésére fordítani, ami igen alacsony egy szakszerű, jó minőségű beruházáshoz” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Az európai országok többségében már elérhető, lakossági energiahatékonysági finanszírozási mechanizmus nagy segítséget jelentene a családoknak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy kutatásunk alapján a magyar ingatlantulajdonosok 44%-a venne igénybe ilyen lehetőséget otthona energiahatékonysági fejlesztése céljából.” – mondta az igazgató.
A megkérdezettek több mint háromnegyede a fűtésköltség csökkentését, a fele az ingatlan belső hőmérsékletének emelkedését, kicsivel több mint harmada a környezet kisebb terhelését, 28 százalék pedig gyors megtérülést vár a tervezett energiahatékonysági fejlesztéstől.
Forrás: ng.24.hu
Az energiavámpírok elleni harcról olvashat a National Geographic Magyarország magazin 2009. márciusi számában megjelent, Gazdálkodj okosan! című cikkben.