Tetőfedésre nádat?

Fotó: dreamstime

A nád az egyik legjobb hőszigetelő. Télen melegen, nyáron hűvösen tartja a házat – magyarázza a mester. Egy 40 centiméter vastag nádtető alatt kánikulában legalább 10 fokkal hűvösebb van, mint a cseréptetős vagy palával fedett épületben, télen pedig jobban tartja a hőt a ház, tehát kevesebb fűtőanyagot kell használni. És az sem utolsó szempont, hogy a jól felrakott nádtető némi karbantartással akár 80 évig is kitart nagyobb javítás, átrakás nélkül. Persze az sem mindegy, hogy honnan van az alapanyag, és hát az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a tetőkészítéshez használt nádat úgy vásárolta vagy saját maga vágta, válogatta a nádazó, gondosan ügyelve arra, hogy a kényes művelethez csak kifogástalan minőségű kévét használjon.

A szakember szerint a tetőfedő anyaggal tilos spórolni, ahhoz ugyanis, hogy kifogástalan, tömör legyen a fedél, bizony bele kell rakni négyzetméterenként 11 darab, 85 centiméteres körméretű, kézzel kötött kévét. “Nem kapkodós munka a nádtetőépítés. A trehányság hamar megbosszulja magát, és a rosszul felrakott nádtető sokba kerül az épület gazdájának” – avat be a nádazás titkaiba Dosztál Károly, aki maga vágja, válogatja, osztályozza az általa készített tetőkre kerülő nádat.

“Idén nem volt szerencsénk az időjárással. Későn fagyott be a Velencei-tó, és hiába voltak kemény hidegek február elején, a nagy gépeket alig 6-7 napig bírta el a jég – idézi fel. – A leesett hó pedig tovább rontotta a helyzetet, melegítő paplanként borította be a tavat, és nem láttuk, hogy alatta hol vékonyodott el, vált balesetveszélyessé a jég. Ilyenkor sokat számít a rutin, a tó ismerete. A legtöbb nádvágó nem is tudta használni a nagyteljesítményű, súlyos gépeket, kénytelen volt beérni a kisebb fűkaszával. Mi szerencsére ideig-óráig a nagy géppel is tudtunk dolgozni, de az aratás nagyobbik részében nálunk is a kisgépek voltak csak munkában.”

A mesternek nagy örömére, fiai is segítenek és folytatják a szakmát. „A nagyobbik már végleg mellettem dolgozik, és a szakmunkásvizsga után a kisebbik is bekapcsolódik a családi vállalkozásba” – mondja. – A Velencei-tónál hajdan dinasztiák éltek nádvágásból, nádtetőkészítésből. Remélhetőleg, a két fiú is megtalálja majd számítását ezzel a munkával.

Az idén, február utolsó napjaiban fejeződött be a nádvágás. Azt követően a hátrahagyott terep „takarítása”, a nádkévék tároló helyre szállítása adott munkát, március második fele pedig már tetőn találja a nádazókat és kora őszig újabb feladatok várnak rájuk, mert – ahogy a szakember megjegyzi – hála Istennek, már nem kell reklámra költeniük, egymásnak adják címét az elégedett megrendelők.

MTI/ bdáv/ krp