Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Föld

11 ezer méter mélységben

2012.03.28.Admin
National Geographic Magyarország

Több mint fél évszázad után újra ember járt a Mariana-árok mélyén. A National Geographic kutatója, James Cameron szerint az élmény olyan volt, mintha a Holdat hódította volna meg. A kanadai filmrendezőből lett felfedező e kijelentésével nem is járt túl messze a valóságtól.

Fotó: Mark Thiessen/National Geographic

„A búvárkodás a Mariana-árok legmélyebb pontján olyan, mint lovagolni egy zsúfolt liftben, amely egy párás trópusi dzsungelben indul útnak, s éjszaka ér célba a halott Északi-sarkon.” E szavakkal jellemzi a National Geographic Society által támogatott Deepsea Challenge programot az expedíció hivatalos honlapja. A hasonlat találó, és legalábbis részben rávilágít annak a különös ténynek a hátterére, hogy vajon miért járt eleddig négyszer annyi ember a Holdon, mint földünk óceánjainak legmélyebb pontján.

James Cameron a Deepsea Challenger nevű, 12 tonnás merülőhajó – más néven batiszkáf – fedélzetén 2012. március 25-éről 26-ára virradó éjszaka indult útnak bolygónk legmélyebb ismert pontja felé. Az eredeti tervek szerint hat órát tartózkodott volna a tengerfenéken, végül három óra múltán elindult a felszín felé. Az eltervezett mintavételekből sem lett semmi, ugyanis az ehhez szükséges berendezések a hidraulikai rendszer hibája miatt nem működtek megfelelően. Az expedíció ettől függetlenül teljes sikernek tekinthető, a fő cél ezzel a merüléssel ugyanis egyfelől magának a batiszkáfnak a kipróbálása, másrészt vélhetően az ugyancsak éppen ezekben a hónapokban a Mariana-árok fenekére készülő másik három csapat megelőzése volt.(Indul a verseny a Föld mélyére!)

Cameron szerint a közeljövőben több merülést hajtanak végre, amelyek során a mélytengeri élővilágra vonatkozó ismereteinket is szeretnék bővíteni, valamint újabb információkat szerezni a Föld egyik legaktívabb tektonikus törésvonaláról. Ezt hangsúlyozta Lisa Levin, a Scripps oceanográfiai intézet egyik munkatársa is, aki szerint a világhírű rendező mostani útja arra volt alkalmas, hogy felkeltse a közvélemény érdeklődését a mélytengeri kutatások iránt, a tervezett további merülések pedig azért fontosak, mert várhatóan több új mélytengeri életformát, illetve fajt is felfedezhetnek. „Valóban ez az első alkalom, hogy emberi szem pásztázhatta ezt a nagyon földönkívüli tájat” – jelentette ki Tery Garcia, a National Geographic Society expedíciós programjainak alelnöke a Deepsea Challenger visszatérte után rendezett sajtótájékoztatón.
A rendezőként egyebek mellett az Avatar, a Titanic és a Mélység titka című mozikat is jegyző 57 éves Cameronnak nem ez volt az első mélyóceáni merülése. A Titanic forgatását megelőzően Robert Ballard oceanográfus társaságában harmincháromszor merült le a világ leghíresebb hajójának az észak–atlanti-óceán felszíne alatt négy kilométerre nyugvó roncsához. A mostani expedíció orvosa, Joe MacInnis szerint Cameron kitűnő erőnlétnek örvend, ezért biztosak voltak benne, hogy nem lesz egészségügyi probléma. Nem is volt: a rendezőt kizárólag a több órás, kényszerű testhelyzet miatti izommerevség kínozta.

A Mariana-árok Challenger Deep nevű területének aljzatát – amely 10 898 méterre található a Csendes-óceán mélyén – a merülőhajó mintegy másfél óra alatt érte el. A szerkezet a tervezett hat óra helyett csak három órát töltött a fenéken. „Ez a merülés csak a kezdet volt. A következő néhány héten további merüléseket tervezünk. Komoly tudományos csapat van velünk, akik várják a képeket, adatokat és mintákat” – mondta a sajtótájékoztatón Cameron. A kutatóhajó egyetlen utasa egyébként az árok fenekén nem látott halakat, csupán úszó, rákszerű élőlényekkel találkozott. Ez részben annak is betudható, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem sikerült előreküldeni azokat a robot-tengeralattjárókat, amelyek bevilágították volna a területet. A merülőhajónak ugyanis meghibásodott a hanglokátora, amely segítségével meg kellett volna találni az eszközöket, ennek hiányában pedig túl kockázatosnak találták a robotok leküldését.

A Mariana-árok mélyén 52 éve járt utoljára ember: 1960. január 23-án a neves svájci tudós, Auguste Piccard által tervezett merülőhajó, a Trieste érte el elsőként az árok fenekét, egy távolabbi, és néhány méterrel kevésbé mélyen fekvő részen. A batiszkáf fedélzetén akkor a tervező fia, Jacques Piccard és Don Walsh amerikai tengerésztiszt tartózkodott. Ezt az elképesztő mélységet azóta meg sem kísérelték elérni, annak ellenére, hogy a technológia fejlődése nyomán időközben 12 űrhajóst sikerült eljuttatni a Holdra, és épségben vissza is hozni. A Mariana-árok mélyétől elsősorban az a hihetetlen nyomás tartja vissza a kutatókat, amit le kell küzdenie a mélybe merülő szerkezetnek. 11 ezer méteres mélységben a batiszkáf felületének minden négyzetcentiméterére több mint egy tonnányi tömeg súlyának megfelelő nyomás nehezedik. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazott anyagoknak el kell viselniük akkora nyomást, mintha minden kisujj-körömnyi felületére egy középkategóriás autó nehezedne.

Don Walsh jelen volt a mostani kísérletnél. Amikor Cameron visszatért az óceán felszínére, ezt mondta a Mariana-árok egyik első meghódítójának: „Semmit sem változott azóta, hogy lent jártál”.

Írta: Horváth Árpád

 

Kapcsolódó cikkek:
James Cameron hamarosan a világ legmélyebb pontján!
Sikeres visszatérés a Mariana-árokból!

Hozzászólások

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

Óceáni hulladékból készül napszemüveg

A The Ocean Cleanup projekt újabb fontos eredményt ért el a hulladék elleni harcban.

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

2020 november asztrofotója: Androméda-köd, ahogyan még sohasem láthattuk

Különleges technikával készült felvétel a hozzánk egyik legközelebbi, látványos extragalaxisról.

Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

Meghatározták az Európából száműzendő inváziós fajok listáját

Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak - tette közzé a hírt az MTI.

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló fajok rövidebb ideig élnek

A vándorló madár- és emlősfajoknak rövidebb az élettartamuk, mint „otthonülő" társaiknak, ám ezt azzal kompenzálják, hogy ez alatt a rövid idő alatt sok utódot hoznak világra - tette közzé a hírt az MTI.

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Már a Csomolungma sincs biztonságban a mikroműanyagoktól

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket