A savas víz árt az osztrigáknak
Először sikerült természetes környezetben kimutatni a tengervíz savasodása és az osztrigák elhullási aránya közötti összefüggést. Az erre vonatkozó kísérleteket a Csendes-óceánban végezték amerikai kutatók.
Fotó: Oregoni Állami Egyetem (OSU)
A párizsi Le Figaro Limnology and Oceanography című szakfolyóirat beszámolója szerint, az összefüggés korábban is ismert volt, de a bizonyítást csak laboratóriumi körülmények között tudták elvégezni. Ezúttal magában az óceáni környezetben figyelték meg a jelenséget.
Az osztrigatenyésztők először 2007-ben lettek figyelmesek az aggasztó folyamatra. Az amerikai Oregon állam egyik nagy osztrigatelepén, amely a Csendes-óceáni tenyésztőket látja el, ritkulni kezdtek az értékes egyedek. A Csendes-óceáni osztriga (Crassostrea gigas) szaporítására a tengerbe bocsátott, milliós számú osztrigabébik rendre elpusztultak, a gazdasági veszteség dollármilliókra rúgott.
A tenyésztők először oxigénhiányra, különböző baktériumokra gyanakodtak. Miután ezek a feltevések nem igazolódtak be, előtérbe került a savasodás hipotézise. A tudósok végül feltárták: minél savasabb a víz, a kagylófélék számára annál nehezebb a védő páncélzat előállítása.
Jean-Pierre Gattuso, a Villefranche-sur-Merben működő oceanográfiai laboratórium (CNRS) kutatási igazgatója elmondta a francia lapnak, hogy „néhány éve a kagylókon végzett laboratóriumi kísérletek először azt mutatták ki, hogy savasabb vízben lassabban növekednek az osztrigák, majd azt is, hogy amennyiben a savasság fokozódik, a védő kagylóhéj egyszerűen feloldódik”.
Az amerikai kutatók megfigyelték, hogy a probléma a kis osztrigák születésének másnapjától jelentkezik a Csendes-óceánban akkor, amikor kialakítanák a maguk kemény védőpáncélját. A levegő szén-dioxid tartalmának jelentős részét az óceán nyeli el. Ám minél erősebb a CO2-kibocsátás – az ipari forradalom óta a levegő szén-dioxid-tartalma 40 százalékkal nőtt -, annál jobban csökken a savasságot jelző hét alatti pH-érték. A vizek pedig egyre jobban savasodnak.
„A pH-érték ugyan csak 0,1 százalékkal csökkent, de ez a savasodás 30 százalékos növekedését eredményezte – fejtette ki a francia CNRS tudományos kutatója. – A legsötétebb forgatókönyvek szerint, ha a pH-érték 0,4 százalékkal apadna, az 150 százalékkal emelné a savasodást.” A számok közötti látszólagos ellentmondás magyarázatára Gattuso a földrengések mérésére szolgáló Richter-skálát hozta fel példaként: a 8-as erősségű földrengés valójában 10-szer erősebb, mint a 7-es.
Burk Hales, az Oregoni Egyetem kutatója, az amerikai tanulmány egyik szerzője rámutatott, hogy a CO2-tartalom várható növekedése miatt 20-30 év múlva már nem lesz kifizetődő az osztrigatenyésztés az oregoni térségben. A helyzetet súlyosbíthatja egy helyi jelenség, az igen savas mélytengeri vizek felszínre törése.
Az oregoni osztrigaeladások elérik az évi 100 millió dollárt (22,4 milliárd Ft), közvetve pedig 273 millió dollár (61,2 milliárd Ft) értékű gazdasági tevékenység függ ettől az ágazattól.
Forrás: MTI
A déli sarkvidéken született, de Finnországban található ez a kráter
Egy több mint félmilliárd évvel ezelőtti becsapódás nyoma a finn táj ékessége és érdekessége, ám kalandos úton került oda.
Épül a kínai nagy napelemfal
5 kilométer széles és 400 kilométer hosszú lesz az a sáv, amelyre Kína napelemeket telepít a sivatagban.
Miként segítenek a növények a klímaváltozás ellen?
Növényekkel a globális felmelegedés ellen? Igen lehetséges, de csak egy bizonyos pontig.
Nem hunyt ki, csak szunnyad az Eifel
A németországi Eifel-hegység vulkánjai ugyan több ezer éve szunnyadnak, ám ez még nem jelenti azt, hogy örökre kihunytak volna.
20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére
A Szaturnusz legnagyobb holdja sűrű, átlátszatlan légkörbe burkolózik, így csak találgatni lehetett, milyen a felszíne – a leszálló szonda meglepő képeket küldött haza.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
