Hogyan lesz jobb a világ? 

Fotó: dreamstime

A tanácskozás nyitányaként Jonathan Knott brit nagykövet hangsúlyozta, hogy a válságból az egyik kivezető út az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra való törekvés lehet. Példaként említette a londoni nyári Olimpiai és Paralimpiai játékokon bevezetett környezettudatos intézkedéseket, illetve a legújabb elektromos taxit.
Svédország is nagy összegeket fektet a zöld iparba, tudhatták meg a résztvevők Karin Olofsdotter nagykövet asszonytól. Helyi szinten is ösztönzik a lakosságot a környezettudatos gondolkodásra, és felhasználják az ország adottságait a megújuló energia előállítására.
A megújuló energiaforrások széleskörű használatát hangsúlyozta Barótfi István, a Szent István Egyetem rektorhelyettese. Az energiafelhasználás hatékonyságán javítanunk kell, hiszen nem pazarolhatjuk megújuló energiaforrásainkat.
Martin A. Dale, a Siemens Magyarország elnök-vezérigazgatója a cég hatékony energiatermelését mutatta be. Jamniczky Zsolt, az E.ON vezérigazgató-helyettese vállalatát a dekarbonizáció Európa-szerte aktív támogatójaként jellemezte.
Ütőné Visi Judit főiskolai docens szerint fontos feladat, hogy a környezeti kultúrára neveljük a gyerekeket, és az érettségiig átfogó, globális gondolkodásra tegyenek szert a diákok.
Az éghajlati modellezéssel foglalkozó szakember, Szépszó Gabriella meteorológus a kutatásuk során mért eredményeiről számolt be. Az éghajlati rendszer jövőbeli viselkedése a modellezés segítségével írható le, így könnyen felkészülhetünk a változásokra. Az 1961-91-ig terjedő időszakhoz viszonyítva megállapítható, hogy az évszázad végére az ország teljes területén melegedéssel kell számolnunk, a hőség-napok száma több mint egy hónappal fog növekedni. A nyári időszakban csapadékcsökkenésre kell számítanunk, éves szinten azonban a csapadék mennyisége nem változik.
Kertész Ádám, az MTA-FKI tudományos osztályvezetője a klímaváltozás és elsivatagosodás veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely a Föld szárazföldjeinek 40 százalékát érinti.

A konferencia zárásaként Jolánkai Márton, az MTA doktora, egyetemi tanár ismertette, hogy a klímaváltozás egy folyamatos földtörténeti jelenség, amely alapvetően csillagászati, fizikai, földtani és ezekhez kapcsolódóan meteorológiai folyamatokat ölel fel. A klímaváltozás hatásainak kezelése kétirányú. Egyrészt klímavédelem, vagyis a „mitigáció”, amely lényegében az üvegházhatású gázok légkörbe juttatását hivatott megakadályozni, és ezáltal a klímát megóvni a szélsőséges változástól, a másik pedig az alkalmazkodás „adaptáció”, amely a klímaváltozás hatásaival való együttélésre, annak kezelésére igyekszik felkészíteni az emberiséget.

Hagyományteremtő volt az idei konferencia, hiszen a Klíma Klub Tudományos Tanácsadó Testülete első alkalommal ítélte oda Életműdíját. Láng István akadémikus, egészségi állapota miatt, nem tudta személyesen átvenni a díjat, levélben köszöntötte a résztvevőket, melyet ezzel a gondolattal zárt: „Eddigi szakmai pályafutásom három kulcsszóval foglalható össze: környezetvédelem; fenntartható fejlődés; klímaváltozás, de szeretnék még egy negyediket is hozzáfűzni a jövőben: ez a túlélés fogalma. Túlélés globális és nemzetközi szinten egyaránt, a következő időszak természeti és társadalmi problémái közepette. Remélem sikerülni fog!”

Forrás: ng.24.hu/ klimaklub.hu