Lesz fenntartható jövőnk?

Fotó: MTI/EPA/Antonio Lacerda

A fejlődő és fejlett országok közötti szakadék egyre mélyebb lesz, környezeti értékeink pusztulnak és lassan nem lesz mit megóvni. A WWF szomorúan vette tudomásul, hogy a fenntartható jövőhöz vezető úton nem léptünk előre. A záródokumentum tartalmazza, milyen jövőt szeretnének az emberiségnek, ám az ehhez szükséges teendőkről nem sikerült megegyezni.

“Ennek a konferenciának az életről kellett volna szólnia: a jövő generációiról, az erdőkről, az óceánokról, tavakról és folyókról, ahonnan élelmünk, ivóvizünk és energiánk származik. Ez a konferencia arra a kihívásra lett volna hivatott választ adni, hogy hogyan építsünk fenntartható jövőt. Az összegyűlt vezetők ezt mintha elfelejtették volna” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Egy szeméttel teli patakban dagonyázó házi sertés, Rio de Janeiróban.

Fotó:MTI/AP/Victor R. Caivano

Ezek után tettekre még inkább szükség van, mindenhol. Az egyéneknek, falvak, városok, országok lakóinak, kis- és nagyvállalatoknak, civil szervezeteknek és mozgalmaknak tevékenyen részt kell vállalni a fenntarthatóság érdekében.

“Szerencsére a fenntartható fejlődés gondolata már világszerte gyökeret eresztett, és a mostani gyenge politikai akarat ellenére is egyre inkább életünk és döntéseink részévé fog válni. Egyre több közösség, város, ország áll olyan kezdeményezések élére, amelyek környezetünk védelmének, a szegénység felszámolásának, a fenntartható jövőnek az alapjait jelenthetik. Meg kell dupláznunk erőfeszítéseinket, hogy az olyan politikai kezdeményezések, mint a Rio+20, még idejében célt érjenek” – folytatta bizakodva az igazgató.

Az egyéni kezdeményezéseknek megfelelően több ország vezetője meg is tette vállalását. Armando Goebuza, Mozambik elnöke például, meghirdette országa útitervét a zöld gazdasághoz. A terv több nemzeti stratégiát fog össze, amelyek meghatározzák a városok, a mezőgazdaság, az energetika és a természeti tőke fenntartható kezelésének alapjait.

A Maldív-szigetek bejelentette, hogy létrehozza a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területét. Így 2017-re az ország szigetei közül 1192 védett terület lesz.

A brit kormány bejelentése szerint Nagy-Britannia lesz az első ország, amelyik kötelezi nagyvállalatait, hogy mérjék szén-dioxid-lábnyomukat. A szabály több mint 1000 vállalatot fog érinteni.

Indonézia elnöke komoly vállalásokat tett, hogy országa a fenntartható fejlődés útjára léphessen.

 Áder János államfő kiemelte: Magyarország készen áll arra, hogy a vízgazdálkodással, árvízi védekezéssel és szennyvízkezeléssel kapcsolatos, a határon átnyúló, integrált vízgazdálkodási együttműködés területén szerzett tapasztalatait megossza a világ többi országával. Továbbra is vállalja, hogy aktívan részt vesz az ENSZ keretében működő „Víz barátai” csoportban, és a vízpolitikával kapcsolatban kialakítandó fenntartható fejlődési cél kidolgozásában, valamint javasolta, hogy 2013 őszén Budapest adjon otthont egy, a víz kérdéseivel foglalkozó ENSZ-konferenciának.

A világ vezető, fejlesztési bankjai közül nyolc bejelentette, hogy alapvetően megváltozatja finanszírozási politikáját, és a közút helyett a közösségi közlekedés fejlesztését részesítik előnyben. A programra 175 milliárd dollárt szánnak. Ez a Rio+20 konferencia legnagyobb fenntartható fejlődésre szánt pénzügyi felajánlása.

A WWF Magyarország a fenntartható jövő felé vezető lépéseket sürgetné, a Föld állapotának megőrzése érdekében. Az óra ketyeg, és félő, hogy nincs még 20 évünk arra, hogy megmentsük bolygónkat. Most jött el az idő a cselekvésre!

Forrás: MTI/ WWF